Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
I. Középkori anyagi kultúra - Katona-Kiss Attila: Szempontok az Ártánd-zomlinpusztai leletegyüttes történeti hátterének értékeléséhez
Katona-Kiss Atilla: Szempontok az Artánd-zomlinpusztai leletegyüttes történeti hátterének értékeléséhez teleki zablák (4. tábla 1-6).60 Ezek mellett Ásotthalom-Bilisicsen is találtak - a leletanyaggal együtt - „Árpád-korinak” keltezett zablát,61 ahogy Kiskunhalas-Debeák-Szarkáson is volt, de egyebet nem tudunk róla.62 A zomlini zablát Mesterházy Károly sorolta át a szkíta anyagból a középkori leletegyüttesbe. A szájvasak különböző hosszúságúak, a példány beleltározásakor egyik karikája (8.) a zablából (10.) külön volt felsorolva. A vaskarika átmérője 40, a zabla hossza 170 mm,63 64 így a kiegészített példány 210 mm, ezzel szemben a példány teljes hosszát Mesterházy (2007-ben) 220 mm-ben adta meg (4. tábla 7).M Bár a karikák átmérője a korábbi zablák méretét mutatja (nagyjából 4 cm), azok további használata is általános. Mindez jól látható a csengelei darab kapcsán is. German Fedorov-Davydov rendszerében leginkább a B-II típusba lehet sorolni, amelynek darabjait 9-14. század közé keltezhető lelőhelyekről ismerjük.65 Viszont a zabla szárainak összekapcsolódása nem teljesen egyező, ahogy a szárak karikás, úgy a csuklónál lévő végei is teljesen zártak. Hasonló kialakításúnak tűnik a kiskunmajsai zabla is.66 Ami a hevedercsatot illeti, Sőregi János szerepelteti rajzon,67 Párducz Mihály leírta,68 de Mesterházy Károly már csak utalt rá.69 A hevedercsatok tipológiájához túl sokat nem lehet hozzáfűzni, a pogány kun vezérsírok közül az alábbiakban fordultak elő: Kunszentmárton—Jaksorérpart, Tiszaföldvár-Homok, Nagykamarás-Bánkút, Csengele- Bogárhát.70 Szablya A zomlinpusztai leletek előkerülésekor még egy „kard” is tartozott az együtteshez, a vágófegyverről azonban semmit nem tudunk, mert nem került be a múzeumba, később pedig már nem volt fellelhető a kiszomlini tanyán. Itt kell megjegyeznünk, hogy bár régészeti módszerekkel a fegyver nem értékelhető, azonban annyi mégis következik jelenlétéből, hogy azt egykor mellékletként adták az eltemetett mellé. Nem tudjuk viszont, hogy a szkíta vagy a középkori sír anyagához tartozhatott egykoron és az is bizonytalan, hogy valóban kard volt-e a fegyver, mert például a Debeákszarkáspusztai szétdúlt temetkezés kapcsán is „kardot” említenek, de miután kun sírról lehet szó, minden bizonnyal szablyára gyanakodhatunk. Az viszont biztos, hogy vágófegyver jelenléte nem szokatlan sem a steppei, sem a hazai kun előkelők temetkezéseiben71 és itt megint érdemes utalni arra a szemléletre, amely a leletegyüttes összetevőinek, mint egésznek a kezelését hangsúlyozza. Magyar területről kun előkelő sírjából ismerünk szablyát Erdőtelekről,72 Szentkirály-Felsőszentkirályról,73 és Kiskunmajsa-Kuklis-tanyáról.74 Újabban felvetették annak eshetőségét, hogy ezekhez lehet számítani a besenyő hagyatéknak tulajdonított Sárbogárd-tinódpusztai szablyákat is, amelyek besenyő kapcsolódási pontjait kronológiai okok miatt inkább a Hantos-széki kunok fekete süveges elemei között kellene keresni.75 Az 1. számút élvédő burkolattal szerelték fel,76 77 ebbe a típusba sorolhatóak a kiskunmajsai példány mellett a kun leletnek meghatározott felsőszentkirályi és erdőteleki szablyák is.7/ Ez a korábbi szablyáknál robosztusabb típus legkorábban a Bajkál-Tuva-Jenyiszej-vidékén jelent meg, használata a 9-14. század között folyamatos.78 Közelebbi (és történeti-földrajzi értelemben relevánsabb) párhuzamok úgy tűnik csak a Rósz folyó völgyében letelepített, kijevi szolgálatban álló csornüje klobuki körében 60 Pálóczi Horváth 1994: 142. 61 Széli 1940:168 (XXXII. t. 5); Pálóczi Horváth 1994:132. 62 Hatházi 2005: 60. 63 Sőregi 1941:100-101. 64 Mesterházy 2007: 36. 65 Fedorov-Davydov 1966:17,20. 66 Mesterházy 1976: 76 (6. kép); Mesterházy 2007: 36; Horváth 2003: 383-384 (3-4. kép). 67 Sőregi 1941:11. kép, 9. 68 Párducz 1965:139. 69 Mesterházy 1976: 70. 70 Fodor 1972: 225; Selmeczi 1973:107; Horváth 2001: 181. 71 ,A Sőregi által említett vaskardról semmiféle adatunk nincs, de feltehető, hogy a késői nomád sírokban gyakran előforduló szablyáról van szó.” Mesterházy 1976: 70. 72 Nagy 1969:137; Fodor 1976: 259-260. 73 A szablya elpusztult a II. világháborúban. Egykori hossza kb. 96 cm, pengéje enyhe hajlású, valószínűleg volt fokéle, markolata letört (Pálóczi Horváth 1972: 179-180,184). 74 Horváth 2003: 371-373. 75 Horváth 2003: 373, de főleg 376. 76 Nagy 1896: 349 (1. tábla 3); Hatházi 1996: 247 (3. tábla 1); Horváth 2003: 385 (5. kép 1). 77 Nagy 1896: 349 (1. tábla 1); Szabó 1938: 74 (367. kép); Fodor 1976: 259; Horváth 2003: 385 (5. kép 3-4). 78 Kyzlasov 1981: 249 (74. ris, 33,57); Horváth 2003: 372. 14
