Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
II. Településkutatás - Bíró Gyöngyvér: Többrétegű Árpád-kori település Jászfényszaru-Szőlők-alján
kisméretű, csigavonallal díszített fazékhoz tartozó perem- és válltöredékek is. Egy szürke és fehér, összeillesztett fazékalj is előkerült, amelyen egy fenékbélyeg körvonalai rajzolódnak ki (13. tábla 7). Több egyedi töredék is található a leletegyüttesben, amelyek anyaga olykor kicsit eltérő, de mind szürke, szürkés-fehér árnyalatú, néha vonaldíszes és alapvetően mind inkább a későbbi periódusra tehető. Feltehetően egy hatalmas, vastagfalú tárolóedény darabjaiként lehet értelmezni kilenc töredéket, amelyek egy szürkés-fehér, csigavonallal díszített edényhez tartozhattak. Rövid nyakával, egyszerű peremével és az alatta futó éles hullámvonallal a többitől némiképp eltér az egyik peremtöredék (13. tábla 1). Ehhez nagyon hasonló példányt ismerünk Szelezsényből, amely a korai Árpád-korra keltezhető,63 szintén korai, 11-12. századi keltezésű a Soroksár—Várhegyen talált töredék is.64 Anyaga és színe alapján ez a jászfényszarui darab mégis inkább már egy későbbi időszakra utal. Több erősen tagolt perem is előfordul a 38. ház leletei között, ezek a késő Árpád-kori, illetve már a 14. századi fazekak jellemző peremtípusai (13. tábla 2, 5, 13). Néhány olyan töredék is található közöttük, amelyekről az is elképzelhető, hogy esetleg fedőhöz tartozó peremtöredékek, mivel nagyon szép lapos és élesen vágott a szélük, illetve a profiljuk alapján sem zárható ki ez a lehetőség (13. tábla 3). Ebben az esetben már késő Árpád-kori anyagról van szó, az is valószínű, hogy ezek a leletek már a 13. századon túlmutatnak. Erre utalnak ugyanis a tagolt peremek, a néhány fazéknál megfigyelhető hosszú nyak (13. tábla 5), a fehérre égetett agyag, valamint egy kis töredék, ami csészéhez/tálkához, vagy egy nagyon finom kidolgozású fazékhoz tartozhatott (13. tábla 4). A tagolt peremekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy egyes 10-11. századi lelőhelyek kerámiaanyagában is előfordulnak már tagolt kialakítású peremtöredékek. Merva Szabina közelmúltban publikált gyűjtése alapján - amely a sírokban fellelt kerámiákkal foglalkozott — főként a Felső-Tisza-vidékről, illetve egy Heves megyei lelőhelyről ismerünk ilyen kialakítású peremet ebből a korai időszakból.65 A 38. ház leletei között említésre méltó még egy szürke peremtöredék, amelyen egysoros, tömött fogaskerék minta fut (13. tábla 2), valamint egy oldaltöredék, amelyen három szépen tagolt fogaskerék mintasor részlete látszik (13. tábla 6). Az előbbi peremtöredék profilja alapján már a 13-14. századra mutat.66 A fentieket összegezve elmondható, hogy a korábbi periódusra jellemző anyagból készült töredékek kisebbségben vannak a 38. ház leletanyagában és díszítésük már fejlettebb mintakincset mutat, mint a korábbi időszakban megszokottak. A 38. házból előkerült leltek között előfordulnak olyan kerámiák, amelyek alapján a ház akár az átmeneti időszakban is állhatott, ugyanakkor egyértelműen a szürkés, szürkés-fehér töredékek dominálnak, és találunk olyan példányokat is, amelyek már a késő Árpád-kori kerámiákon belül is egy későbbi, 13-14. századi keltezést engednek meg. Ebből eredően - a leletegyüttes vegyes összetételének ellenére - feltehetően a 38. ház lehetett az egyik legtovább használatban lévő épület. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy mivel szuperpozíció nem volt megfigyelhető, nem valószínű, hogy egy korábbi objektum leletei keveredtek bele a későbbi ház leletanyagába (bár ez sem kizárható), de a két periódusból származó töredékek vegyülhettek akár szuperpozíció és korábbi objektum nélkül is, hiszen a terület a fentebbiek alapján már jó ideje lakott volt. Leletanyaggal nem rendelkező és problémás keltezésű épületek A 10. ház koráról leletanyag híján csak annyit lehet biztosan tudni, amennyit az épület pusztulása után a ház helyén kialakított szabadtéri kemence leletei elárulnak. Itt valószínűleg megint nem egykorú töredékekről van szó. Az egyik egy nagyobb darab, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított, vörös anyagú alj töredék. Ebből a házból származik a már fentebb említett zegzug mintás nyaktöredék, illetve ezen kívül egy éles és szabálytalan törésű, kézzel formált darab is előkerült az előbbiekkel együtt. Valószínűleg Árpád-kori a kemence, de ezek után kérdéses, hogy milyen korú maga a ház. Az épület elhelyezkedését, tájolását, berendezését tekintve elég valószínű, hogy Árpád-kori, de lelet nélkül nem keltezhető. Az valószínű, hogy a kemencét a korábbi (11. század vég és a 12/13. század fordulója közötti) Árpád-kori periódusban építették. A 12. házzal hasonló helyzetben vagyunk, mint a 10. épülettel, mivel magából a házból nem, csak az azt metsző, 0-234 S-331-es árokból került elő két töredék. Az egyik egy szürkés-fehér kerámia, széles közökkel bekarcolt vonaldísszel. A fehér anyag és a széles közökkel bekarcolt vonal miatt biztosan csak a 12. század végétől és a 13. századra keltezhetjük.67 A szuperpozíciók és az épületeket metsző objektumok leletanyaga alapján a 10. és 12. ház feltehetően a korai időszakban, a 10. ház valószínűleg ennek is az elején állhatott. Bíró Gyöngyvér: Többrétegű Árpád-kori település Jászfényszaru-Szőlők-alján 63 Takács 1996b: 147 (Abb. 4,10), 156. 64 írásné Melis 1992b: 150 (35. kép 10). 65 Merva 2008: 38. “ Wolf 1989: 84 (56. kép 1), 85. 67 Simonyi 2005: 48 (9. kép). 125
