Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
II. Településkutatás - Bíró Gyöngyvér: Többrétegű Árpád-kori település Jászfényszaru-Szőlők-alján
Átmeneti időszak (12. század vége - 13. század eleje) Már az előbbieknél valamivel későbbinek tekinthető a 15. ház, amelyből egy szép őrlőkő töredék mellett több kerámia is előkerült. Utóbbiak között van néhány alj- és oldaltöredék, ezek jellemzően homokos anyagú, vöröses árnyalatú darabok, amelyek inkább az Árpád-kor korábbi időszakára keltezhetők. Ezek mellett előfordulnak szürkés árnyalatú, más jellegű anyagból készült töredékek is, amelyek közül ez egyik darabon fogaskerék minta látható (8. tábla 12). Utóbbiak nagyobb arányban a 12. század végétől vannak jelen a leletanyagban. Egy másik szép példány az a válltöredék, amelyen egy vonaldísz illetve ívelt bekarcolások láthatóak (8. tábla 11). A 15. háznál nem figyelhető meg szuperpozíció, így keltezésénél csak az edénytöredékekre támaszkodhatunk. Mivel mind a korábbi Árpád-korra jellemző, mind pedig a későbbi időszakban előforduló kerámiák is megtalálhatóak az épület leletei között, meglehet, éppen a két periódust összekötő átmenetként értékelhető ez a leletegyüttes. A 16. házból egy vöröses-szürke árnyalatú, durva szemcsékkel soványított, nagyméretű fazék peremének és vállának majdnem teljes kört alkotó töredékei kerültek elő. A váll vonalát ívelt karcolások díszítik (9. táblai). Ez az edény pereme alapján tágabban a 12—13. századra keltezhető.41 Egy nagyobb, szürkés, helyenként sárgás árnyalatú aljtöredék, valamint hullám- és vonaldíszes töredékek is megtalálhatóak ennek a háznak az anyagában (9. tábla 3-4). A legszebb példány az a fazékalj, amelyen egy virág- vagy küllő formájú fenékbélyeg részlete vehető ki (9. tábla 6), de egy bogrács peremtöredéke is megtalálható a leletanyagban (9. tábla 2). Ez a formája és az induló oldalrész íve alapján is már a 13. századra keltezhető, hasonló példányok Soroksár-Várhegyen kerültek elő, ezeket Irásné Melis Katalin a 12. század végére, a 13. század elejére datálta.42 Ugyanakkor egy szintén innen származó töredék is hasonlóságot mutat a bográcsperem profiljának tekintetében, azonban itt a kísérő leletek, illetve a hiányzó későbbi formák, díszítések miatt a leletegyüttes all. század végére, a 12. század elejére lett keltezve.43 A jászfényszarui darab esetén azonban épp a kísérőleletek és azok díszítései alapján elfogadható a későbbi datálás. A 16. házból származó kerámiák között van vöröses árnyalatú, homokos anyagú és szürkés, más nyersanyagból készült töredék is, tehát vegyes összetételű a leletegyüttes. Továbbá két kis tapasztás töredék is napvilágot látott, amelyekben növényi lenyomatok figyelhetők meg. A jászfényszarui településen nem túl gyakori fémleletek közül is található egyegy példány a 16. ház leletanyagában, így egy erősen korrodálódott vastöredék, illetve egy kisméretű, nyél tüskével ellátott vaskés is előkerült (9. tábla 5). A ház kemencéjének területén viszonylag sok kerámiatöredéket találtak, melyek között több vonaldíszes példány is előfordul. Csak egy-két vöröses-szürkés, homokos anyagú töredék került innen elő, inkább a késő Árpád-korra jellemző, szürke és szürkés-fehér darabok dominálnak. Egy őrlőkó-töredéket is találtak a kemence bontása közben. Bár fentebbiek alapján vegyes a leletanyag összetétele, meg kell jegyezni, hogy a 16. ház vágja a 17. házat és annak kemencéjét. A házak egymáshoz viszonyított helyzete (2. tábla 2) alapján elképzelhető, hogy a 16. házat valamivel később éppen a 17. ház pótlására építették. A 15. és 16. házhoz hasonlóan több objektumnál is megfigyelhetőek voltak egyszerre a korábbi és a későbbi Árpádkorra jellemző kerámiák. Ezeknél a házaknál vagy a kései leletegyüttesbe kerültek korábbi leletek (főleg ha erre még a több objektum között fennálló szuperpozíció is lehetőséget adott), vagy egy átmeneti időszakkal számolhatunk a korai és a későbbi fázis között. Mivel nem minden kései anyagot tartalmazó háznál fordul elő ez a jelenség, és mivel az ilyen vegyes leletegyüttest tartalmazó épületek nem mindig metszenek korábbi objektumokat, többnyire a két időszak közötti átmenetként értelmezhetjük ezeket a leletegyütteseket. Erre a jelenségre példa a 27., 28., 29. és 30. ház. A 28. házban a homokos anyagú, vöröses és szürke árnyalatú darabok, valamint egy vastagfalú, hullámvonalköteg-díszes kerámia mellett került elő egy fogaskerékmintával díszített példány, egy bográcstöredék és egy, a későbbi időszakra jellemző szürkés-fehér darab is (11. tábla 1-8). A bográcsperem (11. tábla 4) is már a késő Árpád-korra utal. A 28. ház töredékei között szerepel még egy erősen kihajló perem is (11. tábla 3), amely szintén a 13. századra tehető.44 A szebb példányok között megemlítendő még az a 27. ház leletanyagában található pár rózsaszínes-szürkés színű oldaltöredék, amelyeket hullámvonalkötegek díszítenek, illetve egy korábbra keltezhető fazék ívelt bekarcolásokkal díszített válltöredéke is (10. tábla 8). Továbbá kiemelendő a 30. házból származó fenékbélyeges aljtöredék (11. tábla 11). Utóbbin a fenékbélyeg mintája nem teljesen kivehető, talán egy körbe foglalt ollót vagy legalábbis valamilyen átlós vonalakat tartalmazó kört ábrázol, maga a körvonal szépen kirajzolódik. Érdekesség még az a három palacknyak töredék, amit a 29. házban találtak. Ezek anyaguk alapján bizonyosan egy palackból származnak, de csak kettő illik össze közülük. A Bíró Gyöngyvér: Többrétegű Árpád-kori település Jászfényszaru-Szőlők-alján 41 Wolf 1989: 42 (14. kép 7), 43. 42 írásné Melis 1992b: 146. kép 9. 43 írásné Melis 1992b: 112,151 (36. kép 11). 44 Wolf 1989: 102,103 (65. kép 7). 121
