Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
II. Településkutatás - Lukács Nikoletta: Kora középkori településrészlet Orosháza határában
Lukács Nikoletta: Kora középkori településrészlet Orosháza határában ház, amelyekkel egyidős lehet a 116. árok. Ezen a teleprészen több gödör és gazdasági épület is előkerült, azonban mivel nem alkottak szuperpozíciót más objektumokkal, így a település bármelyik időszakához tartozhattak. Ez a megállapítás a többi szuperpozíció nélküli objektumra (akár házra) is érvényes. Természetesen attól, hogy a település több időszaka is megfigyelhető és az átalakítások követhetőek, a kerámiák alapján nem tudjuk olyan pontosan elkülöníteni az idősíkokat. A 8. századra keltezhető avar teleprész felett talált ház és kemencebokrok a leletanyag hasonlósága és az objektumok szerkezete alapján ehhez a teleprészhez tartozhatott. Valószínűleg a két rész közötti belvizes területen a harmadik periódus településének további objektumai fekszenek. Tehát a feldolgozás jelenlegi szintjén38 a lelőhely kora középkori periódusában három korszakot lehet elkülöníteni: egy 8. századi, egy 9. századi és egy 11. századi település nyomai mutatkoznak. A 8. századra keltezhető négy ház, egy külső kemence és két árokrendszer. 9. századi lehet öt ház és egy műhely. Elhelyezkedése és leletanyaga alapján ide sorolom a 103. számú objektumot. Azonban kerámiái közt megtalálhatóak sütőharangok darabjai és egy kézi korongolt bogrács töredékei. Ez nem feltétlen jelenti azt, hogy a sütőharangok és a bográcstöredékek egyidősek, mivel a második periódus közelében fekszik a harmadik periódus, így abból utólag is odakerülhetett. Továbbá leletanyaga és elhelyezkedése alapján a második horizonthoz tartozik a 107., 110., 112. és 113. számú ház és a 115. számú műhely. Ehhez a periódushoz nem tudok árkokat csatolni, ami nem egyedülálló eset, ugyanis Visegrád-Várkert39 lelőhelyen sem fordultak elő. Valószínűleg az életmód vagy a gazdálkodási forma okozhatja ezt a jelenséget. All. századra tehető nyolc ház, három gazdasági épület, négy gödör, tíz műhely és nyolc árok. Szintén az objektum körülmények és a leletanyag alapján ide sorolom a 9., 109., 114., 117., 119., 124., 126. és 132. számú házakat. Az avar kori objektumok általában közelebb vannak a mederhez, mint az Árpád-koriak (1. tábla 1). A leletanyagra jellemző, hogy a legtöbb korongolatlan fazéktöredék a második periódus objektumaiban40 figyelhető meg. Minimális számú a harmadik periódus jelenségeiből41 is előkerült, de nem jellemző. A kézi korongolt fazekak formáját tekintve a második periódusra a hordó alak jellemző, míg a harmadik periódusnál a gömbösebb testű vagy a vállánál kiszélesedő idomok jelentkeznek. A díszítésben is van különbség a periódusok között. A második periódus fazekain szurkait hullámvonal- vagy vízszintes vonalköteg minta fordul elő. Egyes példányokon a hullámvonalköteg részben fedi a vonalköteget. Ritkább esetben a vállukon, ferde fésű benyomkodással díszített edények is előkerültek. A harmadik periódus fazekai összességében kevésbé díszítettek, mint a második periódus kerámiái. Edényeire jellemző a körömbenyomkodásos díszítés, ami a legtöbb esetben a gömbösebb testű daraboknál figyelhető meg az anyagban. Hasonlót találtak Mezőkeresztes-Cethalom 21. és 191. számú házában.42 Mindkét korszak töredékei között előfordulnak azonban olyan példányok, amelyeknek egész felülete fésűs vonaldísszel van ellátva. A harmadik periódusnál a vonalak és a vonalak közti sáv is szélesebb, mint például Tiszaeszlár-Bashalmon43 és Örménykút 54. lelőhelyen.44 A harmadik típus összes díszítési technikájára találunk példát az Esztergom-Szentgyörgymezőn45 előkerült kerámiákon. A sütőharangok, néhány kivétellel, a második periódus objektumaiból kerültek elő. A harmadik periódus azon objektumai, amelyekben sütőharang volt, szuperpozícióban álltak a korábbi, 8. századra tehető, avar település objektumaival. Előfordulhat, hogy azokból kerültek bele. Ilyen például a 9. számú ház. Háztípusok Nyíri-dűlő lelőhelyen öt földbemélyített ház tartozott a második periódushoz és nyolc a harmadik periódushoz. A legfiatalabb település házai viszonylag sűrűn, 7-10 méterenként egymás közelében elhelyezkedve csoportot alkottak. Két ház a csoporttól kissé távolabb feküdt, egy építmény pedig a távolabbi (nagyjából 300-400 méterre lévő), 8. századi avar telepre épült rá, ahol a település külső kemencéinek többsége is megtalálható volt. A harmadik periódus objektumai között szabályos sorban sorakoztak a második periódus házai. A két periódus lakófunkciójú épületei közt egyáltalán nem volt szuperpozíció. 38 Jelenleg a legkorábbi horizont nincs feldolgozva, csak előzetes megtekintés és saját ismereteim alapján kelteztem a 8. századra, azonban a pontosabb meghatározás érdekében további és folyamatban levő kutatások szükségesek, ezért jelen tanulmányban részletesen nem ismertetem. 39 Kovalovszki 2001: 83. 40 A 107., 110., 113. és 115. objektumok. Vagyis szinte mindben volt és elég nagy számban. 41 A 9., 105., 117., 124. és 131. objektumok. A harmadik periódus objektumaihoz képest nem sokban volt és nem is nagy darabszámban. 42 Simonyi 2001: 9. kép, 17. kép. 43 Kovalovszki 1980: 45 (25. rajz). 44 Herold 2004: 19-21. tábla. 45 Lázár 1998: 34. kép (10. ház, 1 ház kemencéje, illetve 6. ház). 107
