Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
II. Településkutatás - Lukács Nikoletta: Kora középkori településrészlet Orosháza határában
Lukács Nikoletta: Kora középkori településrészlet Orosháza határában Nyíri-dűlő lelőhely házai közt az időbeli különbséget a házak eltérő szerkezete is mutatja. A második periódusra datált házak alapterülete 8,1 m2 és 9,6 m2 között változott. Téglalap vagy négyzetes alakúak. Kevésbé gyakori, a 103. és a 110. számú ház szerkezete, a tetőt tartó szelemen két gödre a házak hosszanti oldalának a közepén helyezkedik el. Ugyanez a szerkezet figyelhető meg Visegrád-Várkert 13. számú házánál46 és Mezőkeresztes-Cethalom 78. számú házánál.47 A kemencék a 110. és 107. házban a nyugati sarokban, míg a 103. háznál a keleti sarokban helyezkedtek el. Agyagból tapasztott sarokba vájt tüzelőberendezésük volt, ami az alföldi vidéken teljesen megszokott. A 107. számú objektum kemencéjének felépítése azonban különleges volt. Formai szempontból megegyezett a többi ház szerkezetével, de a kemence szájában három ép edényt találtak fenékkel felfelé állítva. A fazekak belseje üres volt, alig voltak átégve, vagyis a ház vagy a kemence felhagyása előtt nem sokkal használhatták. A fazekakat agyaggal tapasztották be. A kemence belsejében több edény nem volt. Erre a jelenségre nem találtam semmilyen párhuzamot Magyarország területén ebből az időszakból. Az objektumban és a benne található kemencében vassalak, vasbuca és égett tapasztás darabok kerültek elő nagy mennyiségben, ami azt jelzi, hogy a településen vasművességhez köthető munkálatok folyhattak. A kemencében található egész edények valószínűleg a hő megtartást próbálták fokozni. A kérdés csupán az, hogy miért csak egy ilyen kemence került elő a lelőhelyen és, hogy más lelőhelyeken miért nem jellemző. Összességében elmondható, hogy a második horizont házai a két ágasfás, kisméretű, agyagkemencés, földbemélyített típusba tartoznak, ami a 8-9. századi késő avar lakosságra is jellemző.48 A harmadik periódus házai szintén négyzetes alaprajzúak voltak. Átlagos alapterületük 8 m2 és 12 m2 közé tehető. A padlók nyomokban megtalálhatóak. A cölöplyuk nélküli háztípusba tartoznak, amelyeket több helyen is, például Esztergom-Szentgyörgymezőn,49 Visegrád-Várkerten,50 Tatabánya-Dózsakertben51 és Ménfőcsanak-Szeles-dűlői 121. számú objektumnál52 is megfigyeltek. A cölöplyukak hiánya azonban utalhat a sekélygödrű földbemélyített házakra is, ahol a tetőt tartó oszlopok nem feltétlen a gödörbe kerültek, hanem attól kissé távolabb. Ilyenkor a ház falai is kívül esnek a gödrön. A nyesés és a humuszolás miatt ezek a nyomok könnyen eltűnhettek és a régészek számára csak a gödör maradt.S3 A cölöplyuk nélküli lakófunkciójú objektumok utalhatnak faépítményekre is, vagyis boronaházakra. Azt, hogy a településeken melyik háztípus volt a jellemző, többek között a környezeti tulajdonságok befolyásolták.54 Nyíri-dűlő lelőhelyen, a harmadik periódusba tartozó lakó építmények kemencéit a sarokba vájták és agyaggal tapasztották. Néhány esetben megfigyelhető, hogy a tüzelőtérben kődarabok is voltak. A harmadik periódusba sorolt település fontos jelenségei közé tartoznak a külső kemencebokrok. A szabadban álló kemencék az Arpád-kor minden időszakában megtalálhatóak. Az Alföldön feltárt településeken, többek között Tiszalök-Rázompusztán,55 Kardoskút-Hatablakon56 és Csongrád- Felgyón57 is előkerültek. A lelőhelyen a házak számához képest igen magas a feltárt kemencebokrok aránya. Ez felveti a kérdést, hogy mire, illetve, hogy egyszerre használhatták-e őket és, hogy egy kemencebokor hány házhoz tartozhatott. Nyíri-dűlő lelőhely 115. számú objektumát is külső kemencének határoztam meg, azonban elhelyezkedése alapján ez nem a harmadik periódushoz tartozik. Mivel hasonló jellegű kemencék a korábbi időszakokban is megtalálhatóak, mint például Kölked-Feketekapu58 lelőhelyen, ezért reálisnak tartom, hogy ez az objektum is az lehetett. 46 Kovalovszki 2001: 86. 47 Simonyi 2001: 5. kép. 48 Skriba 2010: 229. 49 Lázár 1998: 32 (23. kép, 7. ház). 50 Kovalovszki 1986: ásatási alaprajz. 51 Vékony 1988:289-299 (11/1980. ház). 52 Takács 1996:200. 53 Sabján 1999: 132-134,146-148. 54 Szabó 1975: 54-56. 55 Méri 1963:1. kép. 56 Méri 1963: 2. kép 5-6. 57 Méri 1963: 273. 58 Hajnal 2008: 3 kép. 108
