Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)

V. Függelék

20. Reinhardsbrunni Krónika (Chronica Reinhardsbrunnensis /Annales Reinhardsbrunnenses), 1340-1349 között? A thüringiai Reinhardsbrunn bencés monostorában készített krónika anyaga az 587-1338 közötti évekből tartalmaz bejegyzéseket. Vélhetően 1340-1349 között állították össze, legkorábbi kéziratát a kutatás 1458-1464 közé keltezi. Gertrúd halálhíréről hibásan az 1218-i események között számol be. (RF III. 425-426; Wattenbach-Schmale 1976: 410-414.) Kiadása: MGH SS XXX/1. 490-656 (Oskar Holder-Egger), különösen 592; CFH I. 440. sz. Eodem tempore Gerdrudis, regina Ungarie, mater Sancte Elizabeth magnatis(l) et proceribus regni eius in mortem eius maliciose conspirantibus crudeliter interfecta est. Ugyanabban az időben Gertrúdot, Magyarország királynéját, Szent Erzsébet anyját az ország nagyjai és előkelői - akik gonoszul szövetkeztek az ő halálára - kegyetlen módon meggyilkolták. Merániai Gertrúd a latin nyelvű forrásokban (összeállította: Körmendi Tamás) 21. Augsburgi Bencés Évkönyv (Annales Sanctorum Udalrici et Afrae Augustenses) Kútfőnk az augsburgi bencés monostorban keletkezett a 14. század közepén. Anyaga 1106-től 1334-ig ível. Kézirata nem maradt fenn, csupán 1600-i és 1624-i nyomtatott kiadásaiból ismerjük. Gertrúd haláláról az 1213. évnél számol be, tudósítása szó szerint megegyezik az Altaichi Hermann évkönyvében fennmaradt híradással. (RF II. 250; Müller 1983:137-143.) Kiadása: MGH SS XVII. 428-436 (Philipp Jaffé), különösen 431; CFH I. 486. sz. A szöveget lásd a 14. pontnál. 22. Leobeni Névtelen krónikája (Anonymi Leobiensis chronicon) Az ismeretlen szerzőtől ránk maradt világkrónika Krisztus születésétől 1343-ig ível. Keletkezési helye vitatott (ezzel kapcso­latban szóba került Bécs, az alsó-ausztriai Heiligenkreuz ciszterci apátsága és a stárjerországi Leoben ágostonos monostora), összeállításának ideje azonban nagy biztonsággal a 14. század második felére keltezhető. Részben autográfnak tekintett kéz­irata maradt fenn. Gertrúd haláláról kétszer is beszámol: előbb az 1213-i események között, majd hibás 1217-i dátum alatt is. (RF II. 360-361; VL1.371-372; Lhotsky 1963:299-304; Müller 1983:162-164; Stelzer 1995; Körmendi 2009a: 170-172.) Kiadása: SRA I. 755-968 (Hieronym Pez), különösen 803; CFH 1.592. sz. [1213] Mater Sancte Elizabeth occiditur [...] a nobili viro Petro de Wardino, quia ipsa conscia per fratrem Egbertum stuprata fuit uxor eius. Cuius bona Bela filius eius ipso pro stupro [pro]scripto diripuit, et ex castro eius monasterium Cisterciensis ordinis, quod Fons Bele dicitur, fundavit. Episcopus quidam, dum mors eius tractaretur, scripsit: Reginam interficere nolite timere bonum est enim si omnes consenserint ego non contradico. Et conventus transpositione verborum se salvat. [1217] Gertrudis, regina Ungarie occiditur. [1213] Szent Erzsébet anyját megöli [...] egy nemes úr, a váradi Péter, mivel a királyné tudtával mocskolta be annak öccse, Egbert emennek a feleségét. Miután a gaztett miatt levelesítették, javait Béla, a [királyné] fia elragadta, és várából ciszterci monostort alapított, amelyet Bélakútnak neveznek. Egy püspök, mikor annak haláláról tárgyaltak, ezt írta: A királynét meggyilkolni nem kell félnetek helyes ugyanis ha mindenki beleegyeznék én nem ellenzem. Az [összeesküvők] gyülekezete pedig a szavak áthelyezésével menti magát. [1217] Getrúdot, Magyarország királynéját megölik. 283

Next

/
Thumbnails
Contents