Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
IV. - Blaskó Katalin: Gertrúd királyné története az osztrák irodalomban (Franz Grillparzer: Urának hű szolgája)
Blaskó Katalin: Gertrúd királyné története az osztrák irodalomban (Franz Grillparzer: Urának hű szolgája) Katonánál a saját nemzet és a neki ártó idegen uralom állnak egymással szemben. Bánk bán meg van győződve a királyné gonoszságáról, és csak azért akarja megkímélni Gertrúdot, mert ő képviseli a királyt, neki kell védenie a törvényt és a hagyományt. Ezzel szemben Grillparzernél a stabil politikai rend áll szemben az azt veszélyeztető rebellisekkel, akiknek a tetteiből hiányzik a tényleges etnikai-politikai motiváció, nem artikulálódik, hogy a bűn forrása a másik csoport idegensége lenne. A darab számos interpretációja közül csak néhány foglalkozik ezzel a motívummal, de olyan jelentőséget mint a magyar Bánk bán esetében egyetlen elemzés sem tulajdonít neki. Bonfinire mindkét szerző támaszkodott, s ebben a közös forrásban igen hangsúlyos az idegen-magyar ellentét. Grillparzer ugyanakkor sem ezt a szembenállást, sem pedig a személyes bosszú motívumát nem dolgozta ki. Forrásait másfajta dramaturgiai célokra használta fel. Egyik elemzője fel is teszi a kérdést, hogy ha ismert olyan történelmi munkát, amelyben a királygyilkosság motivációja a személyes bosszú, vajon miért nem használta fel ezt.49 Hiszen így Gertrúd halála a darab egyik legesetlegesebb mozzanata. Eltérően a szövegimmanens elemzésektől Kurt Frieberger egyik, 1960-as tanulmányában50 azt a hipotézisét próbálja meg alátámasztani, miszerint Grillparzer a magyarság elmélyült tanulmányozásának eredményeképpen magyar színpadi hőseiben képes volt megragadni a magyarok főbb jellemvonásait, sőt Bancbanus alakjával archetípust teremtett. Felsorakoztatja a Grillparzertől származó magyarokkal kapcsolatos irodalmi idézeteket, útleírásokat és naplóbejegyzéseket, és úgy ítéli meg, hogy az ellenszenv hangjánál erősebb a megengedésé, 1849 után pedig a részvété. A magyarok ábrázolása az Urának hú szolgájában Frieberger szerint a szerző páratlan képességéről tanúskodik, amely lehetővé tette a magyar gondolkodásmód és jellem legmélyebbre ható megértését. Hangsúlyozza a magyarok sajátos viszonyát az uralkodóhoz, jogaikhoz való ragaszkodásukat, s tárgyalja az egyes Habsburg uralkodók hozzáállását ehhez az attitűdhöz. Az elemző párhuzamot von Bánk bán alakja - aki a béke megőrzése érdekében a végsőkig eltűr minden provokációt - és a kiegyezés politikusa, Deák Ferenc (1803-1876) között, akinek a különböző politikai beszédeiből hoz idézeteket ennek a hasonlóságnak az alátámasztására. Kurt Frieberger olvasatát azonban nem fogadhatjuk el, mert a szöveg magyar vonatkozású utalásai alapvetően a felületes sztereotip ábrázolásmód tézisét támasztják alá. Gertrúd királyné alakja Grillparzer irodalmi nőalakjainak elemzése is a szakirodalom gyakori témája.51 Ezek az elemzések általában elmondják, hogy nála szétesik a hagyományos 19. századi nőkép, ami a társadalmi válság egyik kifejeződési formája. Gertrúd királyné nem tartozik azon nőalakok közé, akiknek külön tanulmányokat szentelnének, ugyanakkor róla is elmondható, hogy Grillparzer drámájában nem jelenít meg hagyományos női szerepet. Vele kapcsolatban két szempontot szokás kiemelni. Az egyik a testvéréhez, Ottóhoz fűződő viszonya, ami egyúttal „a mennyiben bűnös” kérdést is magában foglalja, és összefügg a másik szemponttal is, amely Gertrúd férfias jellemére52 irányul. Margarete Wagner - aki régi toposzok jelenlétére53 mutat rá a darabban - többek között az Ignaz Feßlernel is megjelenő nőideált,54 az erkölcsös és nőies Ernyt állítja szembe Gertrúd királyné egyfelől buja, másfelől férfias alakjával. A darabban Ottót féktelen szenvedélyesség jellemzi, az elemzőket is leginkább az ő pszichológiai ábrázolása foglalkoztatja. A visszautasított vágyakozásba belebetegszik, pszichoszomatikus tüneteket produkál. Gertrúd saját szenvedélyességét sokkal jobban képes uralni, ám folyamatosan kifejeződik azonosulási vágya Ottóval. Amikor a királyt meg akarja győzni, hogy Ottót nevezze ki mellé helytartónak, azzal érvel, hogy ők szinte egyek, ugyanannak a személynek a két alakja.55 Ügy beszél Ottóról, mint saját alteregójáról, a „férfi Gertrúdról”, aki által képzeletben kiléphet a női erkölcsösség szorításából. Konrad Schaum ezt elemzésében pszichopata elképzelésnek nevezi.56 49 Knapp 2000. 50 Frieberger 1960. 51 Karin Hagl-Catling külön tanulmánykötetet írt Grillparzer nőalakjairól. Hagl-Catüng 1997. 52 A királyné férfiasságáról Ignaz Feßler is írt: „[...] eine Frau voll unternehmenden Eigensinnes und männlichen Muthes, nur ohne männliche Verstandskräfte”. Feßler 1812-1825: II. 403. 53 Wagner 2002: 387. 54 „[...] nationaler Zug des ungarischen Frauenvolkes, Keuschheit und eheliche Treue”. 55 „Er ist mein Ich, er ist der Mann Gertrude, / Ich bitt Euch, trennt mich nicht von meinem Selbst!” 56 Schaum 2001: 220. 264
