Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
IV. - Blaskó Katalin: Gertrúd királyné története az osztrák irodalomban (Franz Grillparzer: Urának hű szolgája)
Blaskó Katalin: Gertrúd királyné története az osztrák irodalomban (Franz Grillparzer: Urának hú szolgája) Gertrúd férfi szeretne lenni, Ottó szerepére vágyik. Nem érzi otthon magát új hazájában, a távoli otthont szintén Ottó pótolja a számára, s ezáltal a múlt rabja, a múltban él, mint sok más Grillparzer hős. Testvére bűnös tervébe beleegyezik, sőt segíti is azt, s ezzel előidézi a katasztrófát. Am kedvéért önfeláldozó tettre is képes, és magára vállalja a gyilkosságot. Peter Lattmann szerint ezzel megmutatja emberi nagyságát és kiengesztel.57 Egyes elemzések a királyné Ottóhoz fűződő beteges vonzalmában vérfertőző viszonyt, férfias jellemében, szerepvágyában és Ernyhez fűződő viszonyában leszbikus hajlamot fedeznek fel. Heinz Politzer szerint Gertrúd Ottót egyszerre tekinti riválisnak és alteregónak, uralkodási vágya és nemi irigysége a nem nőies vágyak és a vérfertőző vonzalom megtestesülései, melyek a gyerekkorból vezethetők le. A férfias szerepazonosságában megkívánja a másik nőt is.58 Maga meséli el a testvérére való fixálódás történetét, hogy bántja, hogy nem férfinak született, képzeletben gyakran átlépte a női nem korlátáit, és testvére alakjában lányokat csábított el.59 Politzer felteszi a kérdést, hogy vajon kinek a számára akarja Ernyt meghódítani,60 Ottónak vagy magának? Erny halálakor őszinte a fájdalma. A gyilkosságot magára vállalja, Ottót előreküldi a menekülésnél, felveszi a köntösét és kardját, hogy férfiként harcoljon „édes áldozatáért”.61 Politzer szerint ekkor kapja meg azt, amit az élet megtagadott tőle, férfiként halhat meg.62 Bűnös vagy ártatlan a királyné, s ha bűnös, mennyiben az? Ez a kérdés Grillparzer Gertrúdjával kapcsolatban is felmerül, de közel sem olyan hangsúlyos szempont, mint a magyar darab királynéja esetében, aminek kapcsán már számos elemzés, sőt az elemzések elemzései jelentek meg a témában.63 Mint Vázsonyi Gábor is igazolta, a legtöbb magyar és német krónika tartalmazza a motívumot, miszerint Bánk feleségét a királyné segítségével annak testvére elcsábította, s Bánk ezért bosszút állt.64 Grillparzernél ebből csábítási kísérlet lett, melyben Gertrúd közreműködése kétségtelen, de bűnössége sokkal vitathatóbb, mint Katonánál. A királyné halála Grillparzer drámájában ugyan a véletlen műve, de a legtöbb elemző szerint a néző mégis igazságos büntetésként érzékeli azt.65 Helmuth Himmel értelmezésében erős jelleme miatt, Ottó gyengeségével szembeállítva, Gertrúdot nagyobb bűn is terheli, és ezért véletlen halála poétikailag törvényszerű.66 Gertrúd halála Konrad Schaum olvasatában szintén törvényszerű, ám szerinte azért következik be, mert Ottóhoz kapcsolja magát, és átlép az ő szerepébe.67 Mindenesetre a grillparzeri dramaturgia elemzőinek nehezebb dolguk van a véletlen halál szükségszerűségének indoklásánál, mint a magyar Bánk bán gyilkosságához vezető folyamat értelmezőinek. A Bánk bán-darab helye az irodalmi kánonban A két kortárs Bánk bán-feldolgozást és szerzőiket összeköti, hogy pozíciójukat a nemzeti kánonokban folyamatosan megerősítik újabb és újabb elemzések, illetve Katona József esetében újabb és újabb színpadi feldolgozások. A tudományos megközelítésekben gyakran megfigyelhető, hogy egy korábbi negatív kritikai megállapításra, „vádra” válaszolnak, és azzal vitatkozva vagy annak ellenére teszik meg affirmativ gesztusaikat. A magyar Bánk bán hiányosságaival legutóbb Bíró Ferenc Katona-monográfiája vetett számot.68 Kimerítően szembesít azzal a kritikai hagyománnyal, amely a színpadra állíthatóság kérdését problematizálja. A jó színpadi előadás hiányának, a mű és a színház közötti rossz viszonynak szerinte az az oka, hogy a mű „szent Ereklyévé változott”,69 és 57 Lattmann 1971. 58 Politzer 1990:192-202. 59 „Doch er, an seiner Wiege stand ich schon, / Er war die Puppe, die ich tändelnd schmückte; [...] Ich grollte stets, daß ich ein Mädchen war, / Ein Knabe wünscht’ ich mir zu sein, wie Otto. / Er wuchs heran, in ihm war ich ein Jüngling, / In ihm ging ich zur Jagd, bestieg das Roß, / In ihm lockt’ ich des Burgwarts blöde Tochter. - / Ihr wißt, wie ich die Zucht als Weib gehalten, / Doch tat mir’s wohl, in seinem kecken Tun / Traumweis zu überfliegen jene Schranken, / In die ein enger Kreis die Weiber bannt.” 60 Bállal kedveskedik neki és saját maga ajánlkozik mellé férfi kísérőnek. „Erwähle, Gräfin, Euch mir zum Gefährten, / Wenn nicht vielmehr zum Manne mich für Euch.” 61 „Ergreif ich dieses Schwert, den Mantel hier, / Und kämpf als Mann um meine süße Beute?” 62 Politzer 1990: 72. 63 Pándi 1980:1.230-336. 64 Vázsonyi 1976: 85. 65 Gebhardt 2002: 81. 66 Himmel 1972. 67 Schaum 2001: 227. 68 Bíró 2002. 69 Bíró 2002: 203. 265
