Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
IV. - Basics Beatrix: Merániai Gertrúd ábrázolásai a 19. században. Szerepképek, illusztrációk
Basics Beatrix Merániai Gertrúd ábrázolásai a 19. században. Szerepképek, illusztrációk Katona József (1791-1830) Bánk bán című drámájának első változata az Erdélyi Múzeum című folyóirat 1814-es első számának történelmi esemény feldolgozására kiírt pályázatára készült. A második változat 1820-ban jelent meg nyomtatásban Kecskeméten. A dráma ismert forrásai Antonio Bonfini Rerum Ungaricarum decades című munkája (1543),1 amelynek alapján a nürnbergi mesterdalnok, Hans Sachs 1561-ben megírta Bánk bán történetét,2 illetve Heltai Gáspár műve, a Chronica az magyaroknak dolgairól (1575).3 De volt 19. századi kortárs megfogalmazása is a történetnek, Franz Grillparzer (1791-1872) Urának hű szolgája című szomorújátéka 1830-ból,4 amely csaknem egyidejű, párhuzamos osztrák feldolgozása a témának. Erkel Ferenc (1810-1893) operájának szövegkönyvét Egressy Béni írta Katona József drámája alapján, és a zenei alkotás ősbemutatója 1861-ben volt a Nemzeti Színházban. Széchenyi István Naplofh&n a következő megjegyzést fűzte a bemutatóhoz: „Magyar színház. Bánk bán. - Felfoghatatlan, hogy a kormány hogy engedhet ilyen esztelenséget játszani. - Rossz, veszedelmes tendencia.”5 Vajon mennyire érzékeltetik e veszedelmes tendenciát a reformkor ábrázolásai? Az első magyarországi - még német nyelvű - divatlap, a Spiegel (für Kunst, Eleganz und Mode) 1828-tól jelent meg ugyan, de csak 1831-től közölt hetenként egy divatképet s küldte el azt előfizetőinek. Mátray Gábor Regélője csak két évvel később indult, divatrovatának illusztrációin előnyben részesítette a magyaros viselet bemutatását. Társlapja, a Honművész volt az első lap, amely színpadi szerepképeket közölt illusztrációként. A Regélő 1842-től Pesti Divatlap névvel jutott el a nagyközönséghez. Csaknem egyidejűleg vált ismertté a Honderű, amelynek divatképeit Perlaszka Domokos (1801-1846) rajzolta és metszette, párizsi minták után. A lap olykor az eredeti francia rajzokat is mellékelte sokszorosított változatban. A Divatcsarnok 1853-tól, a Napkelet 1857-től, majd a Nefelejts 1859-től már a forradalom és szabadságharc utáni időszak legismertebb képeslapjai.6 Barabás Miklós divatképei is jórészt ezekben a lapokban jelentek meg litografált illusztrációként. A kompozíciók nem nagyon tértek el a legkorábbi, az 1830-as évekbeli divatképek jellemző vonásaitól: általában párokat ábrázolnak (két nő, vagy nő és férfi), a különbség inkább a környezet bemutatásában mutatkozik meg - míg az előbbiek inkább szobabelsőben helyezték el az alakokat, Barabásnál tájháttér előtt is láthatjuk őket. Lényegesebb a különbség abban a tekintetben, hogy Barabás kőrajzai egyre inkább közelítettek az életképi jelenetek megoldásaihoz, ezzel mintegy átmenetet jelentve az 1860-as évektől általánossá váló divatkép-típushoz, amelyen már egész csoportok láthatóak, nem ritkán báli- és szalonjelenetek, vagy egyéb életképek szereplőiként. Barabás - akár „tánczvigalmi divatkép”-et, vagy akár más jelenetet mutatott be - mindig nagy gondot fordított arra, hogy az öltözékek részletei mellett az ábrázoltak gesztusai, mozdulataik, az egész kis jelenet hiteles és vonzó legyen. Mind a korábbi, mind pedig a későbbi divatképek nélkülözték ezt a jellegzetességet, ezért is voltak annyira kedveltek Barabás lapjai, jóllehet más műfajú műveihez képest szerényebb mennyiségben készültek.7 1 Bonfini 1976 [1543]. 2 Sachs 1886 [1561]. 3 Heltai 1575. Heltai Gáspár volt az egyébként, aki Valtai András Bánk bán históriáját közli 1574-ben (Valkai 1962 [1574]). 4 Grillparzer [1830]. 5 Napkelet 1930: 342-343. Széchenyi István naplójegyzete a Bánk bán Nemzeti színházi bemutatója után (1839. március 23.). Széchenyi 1982. Vö. Kerényi 2005: 77. 6 Buzinkay—Kókay (szerk.) 2005. Lásd még Kókay (szerk.) 1985; Kókay (szerk.) 1985; Kosáry-Németh G. (szerk.) 1985a, 1985b. ' Basics 2004. 245
