Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)

IV. - Basics Beatrix: Merániai Gertrúd ábrázolásai a 19. században. Szerepképek, illusztrációk

Basics Beatrix: Merániai Gertrúd ábrázolásai a 19. században. Szerepképek, illusztrációk

1837-ben nyílt meg a Pesti Magyar Színház. Ugyanebben az évben kezdték el építeni a Nemzeti Múzeum épületét. A két fontos - ha nem a legfontosabb - nemzeti intézmény létrejötte elválaszthatatlan volt a korszak képzőművészetétől, művészeti életétől, bár némileg más-más vonatkozásban. A színjátszás az irodalom és a képzőművészet egybefonódását példázta; a darabok szövege az előadásukhoz szükséges díszletek és jelmezek segítségével lett élő, érthető és teljes. A műfajok is a képzőművészettel párhuzamosan formálódtak - a nemzeti múlt bemutatására a történelmi dráma és opera tűnt alkalmasnak, míg a jelen a társadalmi színművek, a vígjáték, népszínmű szereplői által vált átélhetővé. Festészeti párhuzamként a történelmi festészet és az életkép említhető. Az új színház nyitó előadása Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című darabja volt. Az első évadban bemutatott művek témája a legtöbb esetben történelmi (közülük a legjelentősebbek például Kisfaludy Károly Stibor vajda és Kemény Simon című darabjai, Szigligeti Ede Vazul)a, Vörösmarty Mihály Marót Ьап]ъ, illetve Carl Theodor Körner Zrínyije).8

A jelmezek mintájául a nemzeti viseletnek tartott magyar díszruha szolgált, népi figurák esetében pedig az ekkoriban már viszonylag nagy számban ismert népi viselet albumokat (Joseph Heicke, Bikkessy Heinbucher József sorozatait),9 illetve a különböző heti- és havi lapokban mellékletként kiadott népi viseletképeket használták. Bánk bán, Hunyadi László, Mátyás király, Zrínyi Miklós ruhái a 17-18. századi öltözékeket utánozták - mente, dolmány, szűk nadrág, csizma, süveg, díszkard. A női magyaros viselet - fűzött derék, bő szoknya, kötény, párta vagy főkötő - hasonlóképpen a megelőző két évszázad divatján alapult. A legkorábbi, az 1830-as évektől megjelenő lapok színezett acélmetszetek voltak, leggyakrabban Vidéky (Kohlmann) Károly (1800-1882), Tyroler József (1822-1854) műveiként, a litográfia pedig Barabás Miklós révén terjedt el és vált egyre kedveltebbé.

A színészportrék, színházi jelenetképek leggyakrabban a divatlapok - elsősorban a Honmúvész és a Pesti Divatlap — mellékleteiként jelentek meg. Vahot Imre a Pesti Divatlap Barabás Miklós rajzai után Walzel Ágost Frigyes által

sokszorosított litográfiái mellett egy Nemzeti színpadképek című sorozatot is kiadott. A Spiegelben (1828—1952) is adtak közre illusztrációkat, valamint a Der Ungar mellékleteként. A legtöbb grafika az 1840-es évek közepén, illetve 1850-es évek második felében jelent meg. Az 1850-es évek elején a korszak egyetlen színházi lapja a Délibáb (1853-1854) volt. Később a Hölgyfutár és a Napkelet (1857-1862), illetve a Divatcsarnok és a Nefelejts (1859— 1875) közölt nagyobb számban szerepképeket.10 Olykor, különleges események, évfordulók, színházi jubileumok, vendégszereplések kapcsán önálló lapok is megjelentek. Szokatlanul kevés ugyanakkor az olajfestmény a színpadi szerepképek műfajában, s ez talán nem véletlen, hiszen a közönséget ennyire közvetlenül igénylő képtípusnak sokkal megfelelőbb volt a grafika. Ebből a szempontból Barabás Miklós Schodelnét ábrázoló híres festménye kivételnek számít.11 12

Az egyetlen a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok gyűjteményében őrzött Barabás szerepképek, színpadi jelenetek közül, amely valóban jelenet, életképszerű kompozíció az 1853-ban készült, Czakó Zsigmond Végrendelet című drámájának illusztrációja, „Zongorajelenet” címmel (1. kép)}2 A negyedik felvonás negyedik jelenetét bemutató acélmetszet lehetne akár egy biedermeier zsánerkép is - a szereplők túlzott mimikája, gesztusai azonban arról árulkodnak, hogy a képhez szö-Barabás Miklós - Tyroler József: Zongorajelenet, 1846 (Papír, acélmetszet; MNM TKCS, Ltsz. 58.3728)

8 Kerényi (szerk.) 1990: 264-279.

9 Bikkessy 1816; Csaplovics 1820.

10 Basics 2004.

11 Barabás Miklós: Schodelné, 1852. Olaj, vászon, 158x117 cm. MNM TKCS, Ltsz. 141.

12 Barabás Miklós - Tyroler József: Zongorajelenet, 1846. Papír, acélmetszet, 33,8X26,6 cm. MNM TKCS, Ltsz. 58.3728. A Délibáb című folyóirat 1853-as melléklete.

246