Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
IV. - Szakács Béla Zsolt: A királynék művészete - a művészettörténészek királynéi
Szakács Béla Zsolt: A királynék művészete - a művészettörténészek királynéi 12. kép Rekonstruált majolikapadló a budai királyi várból Mátyás király és Beatrix királyné emblémáival (BTM, fotó: Szakács Béla Zsolt) felől szólnak adatok III. Béla itteni palotájáról, s talán az esztergomi palota 1198-as eladományozásának is egy óbudai rezidencia használhatósága jelentette a fedezetét; másrészt egyes faragványai Zsámbék és így a 13. század középső évtizedei felé mutatnak. Havasi Krisztina az építkezéseken újabban egy korai, 13. század eleji réteget és egy későbbi, az 1210-es évek végén Esztergomban működő műhely hatását különböztette meg.34 Bár ez a datálás éppen körülöleli Gertrúd magyar királynéi ténykedését, nem tartom kizártnak, hogy az agilis és a reprezentáció iránt fogékony királyné az óbudai központ felújítására is hatással volt. Az mindenesetre aligha tagadható, hogy a merániaiak jelenléte jótékonyan hatott a korai gótika hazai recepciójára. Mi több, úgy tűnik, II. András király második házassága sem maradt hatástalan a magyar művészetre: Takács Imre nagy jelentőséget tulajdonít Courtenay Jolánta királyné rokonságának a gótika újabb stílusrétegének 1220 körüli megjelenésében (11. kép).35 A gótika korai megjelenéséhez fogható művészeti fordulat a Magyar Királyságban csak három évszázaddal később, a 15. század utolsó évtizedeiben tapasztalható ismét, s ennek jelentősége sem csekélyebb: a reneszánsz első jelentkezése ez az Alpoktól északra. Arra a kérdésre, hogy ebben a nápolyi udvarból 1476-ban Budára érkezett Beatrix milyen szerepet játszott, a kutatók különféle válaszokat adtak. Balogh Jolán Vitéz János humanista nevelésében látta a király reneszánsz iránti elkötelezettségének okát, és az 1460-as évektől egyfajta folyamatosságot tételezett fel.36 Mások, így például Feuerné Tóth Rózsa véleménye szerint a reneszánsz építészet csak az 1470-es évek második felében, azaz Beatrix és humanista környezetének a Magyar Királyságba érkezése után gyökeresedett meg hazánkban. Igaz, ebben ő nem elsősorban Beatrix szerepét látta, akiről kijelentette, hogy nem is „ismerhette alaposabban az olasz reneszánsz építészetet, hiszen a királyné mindössze 19 éves volt, amikor szülőhazáját elhagyta”,37 hanem a házasságkötés után Budára sereglő humanistákét, köztük a Nápolyból 1476-ban érkező Francesco Bandiniét. Az újabb kutatásban a királyi mece34 Havasi 2009a; Havasi 2009b. 35 Takács 2008: 72-73. 36 Balogh 1985: 25-26. 37 Aradi (szerk.) 1983: 153,152. 225
