Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
III. - Takács Imre: A Gertrúd-síremlék rekonstrukciójának kérdései
Takács Imre: A Gertrúd-síremlék rekonstrukciójának kérdései képekhez és a kommemorációhoz kötődik. Az alapforma a temetési processzió, de a típus alakulásában hangsúlyos szerepet játszik a családtagok ábrázolása, az ősök genealógiai ciklusa is.29 Louis de France-nak, Szent Lajos 1260-ban elhunyt fiának ma St. Denisben lévő tumbáján az oldaldomborműveken konkrét temetési esemény bontakozik ki: a halottvivők után vonuló, kezükben szertartáskönyvet, füstölőt, vagy aspergilét tartó klerikusok nagyjából a valóságos cselekmények résztvevőire emlékeztetnek.30 31 Néhány évtizeddel korábbi VIII. Lajos fiatalon meghalt fiának, Szent Lajos öccsének, Philippe Dagobert-nek a már említett síremléke (23-24. kép).ix Itt a klerikusok figurái füstölőt lóbáló angyalokkal váltakozva vonulnak fel, ami különös jelentést kölcsönöz a képsorozatnak, a temetési menet a valóságos esemény ábrázolása fölé emelkedik, a földi ceremóniából vízióvá lényegül.32 33 34 Hasonlóan komplikált program határozta meg a chartres-i St-Peretemplom Róbert roueni érsek számára emelt, már említett síremlékét (25. кёр)?ъ Itt a tumba négy sarkán helyezkednek el a füstölőt lóbáló angyalok, a szarkofágrészét és a baldachin oszlopait leveles növénytakaró borítja, amelynek nyilvánvaló tartalmi összefüggései vannak a baldachinon is megjelenő angyalfigurákkal. A felső angyalpár felhőkoszorútól övezett, kisméretű emberi alakot emel az oromzat csúcsában trónoló Ábrahám felé. Az angyalok, Ábrahám és a kert ábrázolása együttesen a mennyei Paradicsomot, az elhunyt új környezetét jelenítik meg. Az elevatio animae és a közbenjárókkal kiegészített mennyei fogadtatást kifejtő program Philippe Dagobert síremlékének is lényeges eleme. A herceg tumbájának egyik rövid oldali domborművén az elhunyt lelkét a mennybe emelkedés pillanatában keblére ölelő angyal látható, akit a síremlék felirata az oldaldomborművek többi angyalára is értve, elbűvölő kifejezéssel mennyei polgártársnak (concives superi) nevez. E síremlékeken a vegetáció ábrázolását és az architektonikus elemeket is mint az újjáteremtett Paradicsom vagy a mennyei Jeruzsálem abbreviációját lehet értelmezni. Ezek azok a vizuális és kontextuális elemek, amelyek körén belül kell a pilisi Gertrúd síremléket is elhelyezni. A árkádsorban megjelenő növények és maguk az építészeti formák, illetve ezek kombinációja a mennyei Paradicsomra, illetve Jeruzsálemre történő utalás. A tumba oldallapjain ülő figurák kapcsán a feltárást követő publikációkban feltűnt a genealógiai értelmezés lehetősége,34 de tekintetbe véve az figurák attribútumainak és öltözékük típusának sokféleségét, sokkal inkább a mennyei hierarchia tagjaira gondolhatunk. Nem lehetnek minden esetben királyok az esetenként hajadonfőtt, olykor cipő nélkül megjelenő figurák, lehetnek azonban az elhunyt lelkét társaságukba fogadó paradicsomi környezet lakói, pátriárkák, próféták, királyok, Ábrahám, Izsák és Jákob társasága, az egyház szentjei. A figurasor viseletében és attribútumaiban megnyilvánuló sokféleség nemcsak a dinasztikus királygalériára lehetőségét zárja ki, hanem azt is, hogy egy bárhogyan értelmezett temetési jelenetre gondolhassunk. A fedlapon megjelenő angyalfigurák is lelki identitást megragadó szobrászi metaforák, a missa pro defunctis könyörgésére utalnak ([...] angelos tuos sanctos ei obviam mittas viamque illi iustitiae demonstra: et portas gloriae tui aperi [...]). Nem kétséges, hogy az ikonográfiái program természetes környezete a 13. század első felének francia síremlékművészete, amelyet a gondolatok és formai megoldások viszonylagos szabadsága jellemez. És az sem kétséges, hogy ebben a körben a pilisi síremléknek kitüntetett jelentősége van. Azzal a felmerülő kérdéssel kapcsolatban, hogy miért nem a francia hercegek síremlékéhez hasonlóan a temetési menet valamilyen megfogalmazása vagy más, egyszerűbb megoldás szerepel a tumba oldalán, a programalkotásban bizonyosan szerepet játszó magyar királyi udvar lehetséges szándékaira kell rávilágítanunk. Az írott forrásoknak ezúttal is jellemző hiánya mellett valamiféle kiindulásként használhatjuk IV. Béla tatárjárás utáni pilisi adományleveleit, 24. kép Angyalfigura füstölővel a St-Denis apátsági templombeli Philippe Dagobert síremlékről (Fotó: Takács Imre) 29 E típus értelmezéséhez: Morganstern 1974: 224—243; Mortanstern 2000: 10-52. 30 Erlande-Brandenburg 1975: 167-168, fig. 121-130. 31 Zinke 1981; Le Pogam 2010. 32 Erlande-Brandenburg 1975: 164—165, fig. 115-120. 33 BNP CG 3560. Guibert (ed.) 1912:1.466. A síremlékkel azonosításához: Merlet 1890: 10. 34 Például Gerevich 1984:16. 199
