Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)

III. - Takács Imre: A Gertrúd-síremlék rekonstrukciójának kérdései

Takács Imre: A Gertrúd-síremlék rekonstrukciójának kérdései

10a-d. kép

A Gertrúd-síremlék Gerevich László nevéhez fűződő, Egyed Endre által rajzolt rekonstrukciós kísérletei (a: Gerevich 1971; b: Gerevich 1974; c: Gerevich 1982; d: MTA ВТК RÍ A — Gerevich 1984)

Nekünk sem kell, hogy ezzel kapcsolatban kétségeink legyenek, ha egy nagyon egyszerű ellenőrzést elvégzünk. Rajzoljunk az 57-es sír köré egy nagyjából tíz méter sugarú kört, majd vetítsük rá erre az alaprajzra a szórványokat is beleszámítva máig összesen 65 ismertté vált síremléktöredék lelőhelyét. Azt találjuk, hogy a töredékek közül 43 darabnak, vagyis a teljes mennyiség durván kétharmadának a lelőhelye ezen a körön belül koncentrálódik. Logikus feltevés, hogy a templom köveinek széthurcolása idején, a 16-17. században, az egy tömbből kifaragott tumba oldalainak finomabb szobrászi részletei már a kiindulópont közelében letöredeztek. Ezt az apró resztlit, a templomot feldúlók számára értéktelen hulladékot, a számunkra azonban szenzációs szobrászati leletanyagot, a kőszállítók gond nélkül otthagyták szétszórva a helyszínen. Nem mellékes, hogy a lelőhely-statisztika összhangban áll az 57-es számú sír uralkodói nyughelyhez illő, kitüntetett diszpozíciójával is.13

Az ásatások előrehaladtával a leletanyag egyre gyarapodott. Gerevich munkáját a hazai és nemzetközi konzultációk is kezdték támogatni, és minthogy végül a sírhelyre is rábukkantak, minden lehetőség fennállt az első rekonstrukciós elképzelések javítására.14 Egyed Endre pontos töredékfelmérései, kitűnő érzékkel megragadott figurális kompozíciói kiváló eredményre vezettek (8. kép). Az 1980-as években publikált utolsó rajzain - amint láttuk - már szabadon álló, árkádsoros, magas tumba szerepel, befoglaló építmény nélkül, domborművekkel és angyalalakokkal kísért gisantszoborral (10c-d. kép)f A rajz alapján készült el 1984-ben Osgyáni Vilmos plasztikus rekonstrukciója (11. kép)}6 Ami még mindig hiányzott, az a tumba lábazata és a zárópárkánya, pedig ezeknek a szerkezeti egységeknek a töredékei meggyőző mennyiségben ott hevertek a pilisszentkereszti leletraktárban. Ami még ennél is bizonytalanabb volt - és részben máig az maradt -, az a figuratöredékek elrendezésének módja, a tumba rövid oldalainak tagolása, nem utolsósorban ezzel összefüggésben a képi program megbízható megállapítása.

A töredékek új őrzési helye 1990 óta a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteménye, ahol az anyag rendszerezése során az addig ismert és azonosított töredékmennyiség nem elhanyagolható mértékben, nagyjából a korábbi szám 50%-ával gyarapodott. A síremlék jelenlegi, több ponton módosított rekonstrukciója is ezt követően készült el. 13 14 15 16

13 A ciszterci templomokban és káptalantermekben való középkori temetkezési szokásokról: Aubert 1943:1. 329-349.

14 Hans R. Hahnloser említett reflexiója (Hahnloser 1972: 393-397) mellett fontos még Peter Cornelius Claussen véleménye is (Claussen 1975: 112-113).

15 Gerevich 1982: Fig. 300; Gerevich 1984: 45. kép.

16 Gerevich 1985: Abb. 20.

193