Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)

III. - Takács Imre: A Gertrúd-síremlék rekonstrukciójának kérdései

Takács Imre: A Gertrúd-síremlék rekonstrukciójának kérdései

11. kép

A Gertrúd-síremlék oldaldombormüvének gipsz-rekonstrukciója (Osgyáni Vilmos, 1984). Jelenleg ennek kiegészített változata a Ferenczy Múzeum Kőtárában látható.

12. kép

A Gertrúd-síremlék rekonstrukciója (Takács 1994)

13a-b. kép

A Gertrúd-síremlék sarokrésze

kiegészített oszloppal

(a. MNG, Ltsz. 90.22.5M, 90.22.6M;

b. rekonstrukciós rajz, részlet — Takács

1994)

Az új elképzelés 1994-ben látott napvilágot (12. kép)}1 Az újonnan felismert töredékek összefüggése a jellegzetes stílus, a méret, a kitűnő szobrászi kvalitás, valamint az anyaghasználat és megmunkálás módja alapján volt megállapítható. Egy szerencsésen összeilleszthető oszloptörzs miatt módosítani kellett a tumba magasságán is: a korábban feltételezett összmagasság ennek következtében mintegy 10 centiméterrel megnőtt (13. kép).ls

A kétféle anyagot, vörösmárványt és az apátság épületeinek egyik fő építőanyagát is adó, meleg színhatású, puha, sárgásszürke mészkövet tartalmazó síremlék a jelenlegi tudásunk szerint négy, egymáson fekvő rétegből állt, és a sírgödör pozíciójából ítélve, egyértelműen a térben szabadon helyezkedett el. Domináns része egy szarkofágként megjelenő, árkádsorral tagolt és figurális domborművekkel díszített, több részből függőleges fugákkal összeillesztett, fekvő hasáb alakú tömb volt, amely egy, a síremlék teljes szélességét átfogó, 5,8 centiméter magasságú, hét töredék által képviselt, 17 18

17 Takács 1994: 248-251,1. kép.

18 Az új rekonstrukciós alapjául szolgáló töredékek a megfelelő összeállításban először 1993-ban, a Magyar Nemzeti Galéria új szerzeményeket bemutató kiállításán kerültek a közönség elé.

194