Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
I. - Zsoldos Attila: Gertrúd és a királynéi intézmény az Árpádk-kori Magyar Királyságban
Zsoldos Attila Gertrúd és a királynéi intézmény az Árpád-kori Magyar Királyságban Egy Gertrúd királynéval foglalkozó konferencia bevezetéseképpen célszerű röviden áttekinteni a királynéi intézmény jellemzőit az Árpád-korban, némi kitekintéssel a későbbi fejleményekre.1 Köztudomású, hogy az Árpádok rendszerint külföldről házasodtak, egyedül a két oldalági rokonként trónra kerülő 11. századi király, Péter2 és Aba Sámuel esetében merülhet fel az a feltételezés, hogy a Magyar Királyságból választottak feleséget maguknak. Ez a körülmény értelemszerűen felveti annak lehetőségét, hogy a külországokból érkező királynék- akár személyesen, akár a kíséretükben érkezők révén - jelentős szerephez juthattak a Magyar Királyságban az addig ismeretlen intézmények és szokások meghonosítása terén. Ez a feltételezés kiváltképpen ésszerűnek látszik Gizella királyné esetében, hiszen a keresztény magyar monarchia megszervezéséhez kapcsolódó számos jelenség — a pénzveréstől3 a törvényhozáson4 át az oklevéladásig5 - magán viseli a német (bajor) minták követésének jól felismerhető jegyeit.6 7 Hasonló, bár kisebb jelentőségű, közvetítő szerep más királynéknak is tulajdonítható. Aligha lesz véletlen, hogy éppen III. Béla első felesége, Chatillon Anna létesített közfürdőt (balnea communia f Esztergom-Tapolcán,8 s hogy - vélhetően - ugyanő telepítette le a hebronvölgyi szerzeteseket a Magyar Királyságban,9 miként az sem meglepő, hogy Canterbury-i Szent Tamás tiszteletének meghonosítása III. Béla második feleségének, Margitnak a személyével kapcsolható össze.10 Azon feltevéssel szemben is nehéz lenne nyomós érveket felhozni, hogy a tihanyi és visegrádi bazilita monostorok létrejöttében I. András orosz feleségének, Anasztáziának lehetett kezdeményező — vagy legalábbis ösztönző — szerepe.11 Különösen termékenynek tűnnek ebből a szempontból az Árpádok — a szó egykorú értelmében vett, azaz az itáliaiak mellett a többi újlatin nyelvet beszélő népre is vonatkozó12 - „olasz” (Latinus) házasságai.13 Két olyan rövid időszak jelölhető meg, amikor az efféle kapcsolatok kiváltképp intenzívek voltak: a 11-12. század fordulója körüli évtizedekben Kálmán király első felesége és fia, II. István hitvese egyaránt dél-itáliai normann hercegnő volt, míg közel száz évvel később III. Béla mindkét felesége- Chatillon Anna és Capet Margit -, valamint Béla idősebb fiának, Imrének a felesége, Aragóniái Konstancia szintén a magyar királynék ezen csoportjához sorolható. A korábbi időszakkal kapcsolatosan felmerült, hogy a Rátót nemzetség Kálmán feleségének a kíséretében a királyságba érkező ősei14 révén válthatott ismertté a Roland-ének,15 ami azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy annak valóban létezett magyar nyelvű változata is.16 AIII. Béla házasságaival újra felélénkülő 1 Jelen tanulmány a témában megjelent könyv (Zsoldos 2005) ide illő részeinek átszerkesztett újraközlése, a legszükségesebb kiegészítésekkel. 2 E tekintetben az ismeretlen származású első felesége jöhet szóba. 3 Kovács 1997:206-211. 4 Jánosi 1996: 60-66. 5 Szentpétery 1930: 36-40. 6 A kérdésre összefoglalóan: Kristó 1995: 322-333. 7 1238: CD IV/1.109. 8 Györffy 1987-1998: II. 285. 9 Városy 1886: 880. Vö. PRT XII/B. 427; Koszta 2000: 61. 10 Györffyl970: 153-158. 11 Török 2002:194-195. 12 Bárczi 1938: 4. 13 A Mediterráneum és a Magyar Királyság középkori kapcsolattörténetére összefoglalóan: Szende 2002. 14 Mályusz 1971: 33-34. 15 Vajay 1968. Lásd még Korompay 1978: 77-78. 16 A magyar nyelvű Roland-ének egykori megléte mellett érvel Vajay Szabolcs (Vajay 1968), az elgondolásával szemben felmerülő kételyeit fogalmazza meg Zemplényi Ferenc (Zemplényi 1998: 33). 17