Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
II. - Laszlovszky József: Merániai Gertrúd sírja a pilisi apátságban. Uralkodói temetkezések ciszterci kolostorokban a Magyar Királyságban
Laszlovszky József: Merániai Gertrúd sírja a pilisi apátságban. Uralkodói temetkezések magyarországi ciszterci kolostorokban legfontosabb példa, ahol a ciszterci apátság már a kezdetektől fogva mint a Babenbergek dinasztikus temetkező helye is működik. Itt temették el az alapító III. Lipótot (1136) és feleségét Ágnest is (1143), de a 12. század végén még további uralkodói sírokkal gyarapodott az apátság.79 így például az 1194-ben meghalt V. Lipótéval, aki az alapító unokája volt, és temetésére egy olyan időszakban került sor, amikor Heiligenkreuz és a magyar királyságbeli ciszterci kolostorok közötti kapcsolatok ismét új elemekkel gazdagodtak.80 Az ausztriai területen az egyes ciszterci kolostorok közötti versengés ugyanakkor abban a vonatkozásban is kimutatható, hogy melyikben találhatóak uralkodói sírok a Babenbergek esetében. Ez a probléma éppen az általunk vizsgált időszakban jelentkezik. Az 1230-ban elhunyt VI. Lipótot ugyanis nem a dinasztikus temetkezőhelyen, Heiligenkreuzban temették el, hanem az általa alapított Lilienfeld kolostorában. Emiatt még fontosabb volt a heiligenkreuzi szerzetesek számára, hogy mindenféle eszközzel hangsúlyozzák apátságuk jelentőségét dinasztikus temetkezési helyként is, így a Citeaux esetében már említett példához hasonlóan, elhozatták az alapító (V. Lipót) egyes családtagjainak a maradványait, és újratemették azokat a saját kolostorukban.81 Az európai példák sorában akad még egy térség, amelyet érdemes röviden megemlíteni. Az Ibériai-félsziget ciszterci kolostorai ugyan nagyon távol esnek a Magyar Királyság apátságaitól, mégis két tényező miatt érdekes lehet ez a kitekintés. Egyrészt azért, mert ez az a terület, ahol a középkorban a legerőteljesebben megjelenik a ciszterci kolostoroknak egy olyan csoportja, amely dinasztikus temetkezőhelyként funkcionál: Poblet, Santa Creus és Alcoba9a jelentik a klasszikus példákat, és noha ezek korai alapításúak, mégis csupán az általunk vizsgált korszak után váltak uralkodói pantheonokká. Másrészt azért, mert Las Huelgas története számos olyan szempontot felvet, amely akár a magyar viszonyok szempontjából is érdekes.82 Alapítására csak viszonylag későn, 1187-ben került sor, és az apácakolostor(l) létrejöttében a Plantagenet házból származó Angliai Eleonóra, Vili. Alfonz kasztíliai uralkodó (1158-1214) felesége játszotta a fő szerepet. Angliai Eleonóra II. Henrik angol király és Aquitániai Eleonóra házasságából született, vagyis testvére volt annak a Henrik angol ifjabb királynak, akinek első felesége volt Capet Margit. Az a Margit, akiről III. Béla második feleségeként már esett szó, mint a ciszterci rend egyik jelentős támogatójáról. Margit még gyermekként került II. Henrik udvarába, ugyanott nevelkedett, ahol Eleonóra is felnőtt.83 A Las Huelgasban korábban megalapított kolostor 1191-ben került a ciszterci rend fennhatósága alá, és az alapítók szándékának megfelelően itt temették el VIII. Alfonzot valamint Eleonórát, mindkettőjüket 1214-ben. Vagyis az uralkodói temetkezőhely koncepciója éppen abban az időszakban alakult ki, amikor a Magyar Királyság és az Ibériai-félsziget közötti kapcsolatok a legerősebbek voltak, különösen Aragóniái Konstancia és Imre király 1198-as házasságát követően. A hazai kutatás már korán felfigyelt ezeknek a kapcsolatoknak a fontosságára, és éppen a közelmúltban került sor e kontaktusok újraértékelésére és kibővítésére egy kiállítás kapcsán.84 A két térség közötti kapcsolatok azonban nem csupán Imre király korára korlátozódtak, elég ha csak arra utalunk, hogy a II. András és második felesége, Jolánta királyné házasságából született egyetlen gyermek, Jolánta I. Jakab aragóniai királlyal kötött házasságot. Ennek előkészületei még Jolánta királyné életében megtörténhettek, de a házasságkötésre már csak halála után, 1235-ben került sor.85 A sokrétű kapcsolatok és az egymásrahatás a két régió között számos területen dokumentálható, de ezek között eddig viszonylag kevés figyelmet kapott a ciszterci rendhez kötődő esetleges kontaktusok kérdése. Jelen tanulmánynak nem feladata ezek összefoglalása, de mindenképpen érdeklődésre tarthat számot ebből a szempontból Kére 1202-es alapítása. A ciszterci rend legkeletibb európai kolostorát Egresből alapították, és minden valószínűség szerint Imre király személyét azonosíthatjuk, mint alapítót.86 Ugyanakkor Kére a ciszterci anyakolostorok közül Pontigny-hoz tartozik, amely Egresen kívül nem rendelkezik filiával a Magyar Királyságban.87 Ha azonban megnézzük az anyakolostorok irháinak európai elterjedését, akkor megállapíthatjuk, hogy éppen az Ibériai-félsziget az, amely jelentős mértékben ehhez a kolostorhoz kapcsolódik. Mindezek alapján felvethető, és így minden tekintetben további kutatásokra érdemes az a kérdés, hogy Las Huelgas kronológiai szempontból mindenképpen párhuzamos fejlődése, és tágabb értelemben e távoli példa hatással lehetett-e a magyar uralkodói temetkezések megváltozására, éppen a ciszterci kolostorok vonatkozásában. Végül, de nem utolsó sorban érdemes azt is megvizsgálni, hogy a Magyar Királyságban ciszterci kolostorokban eltemetett királynék esetében kimutatható-e valamilyen hatás, amely saját dinasztiájukból származhat, vagyis milyen képet 79 Untermann 2001: 87. 80 Hervay 1984:104-105. 81 Untermann 2001: 84-85, 87. 82 Untermann 2001: 79, 86. 83 Laszlovszky 2008-2011:153-171. 84 Szabados 2009. 85 Ruiz-Doménec 2009: 203. 86 Hervay 1984:112. 87 Hervay 1984: 20. 140
