Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
II. - Laszlovszky József: Merániai Gertrúd sírja a pilisi apátságban. Uralkodói temetkezések ciszterci kolostorokban a Magyar Királyságban
LaszlovszkyJózsef: Merániai Gertrúd sírja a pilisi apátságban. Uralkodói temetkezések magyarországi ciszterci kolostorokban kapunk, ha nem csupán az Árpád-házi királyok erre vonatkozó hagyományát vesszük figyelembe. Gertrúd pilisi temetkezése kapcsán egyértelmű igennel válaszolhatunk erre a kérdésre. 1203-ban Andechs-Merániai Hedvig (Jadviga) és férje I. (Szakállas) Henrik alapítottak ciszterci apácakolostort Trebnitzben (Trzebnica, Lengyelország), és 1243-ban itt temették el a később szentté avatott merániai alapítót.88 Hedvig lánytestvérei között találjuk Gertrúdot, valamint Ágnest is, aki - rövid ideig (1196-1201) - II. Fülöp Ágost francia uralkodó (1180-1123) felesége volt. A ciszterci rend kiválasztása ebben az esetben sem véletlen, hiszen Hedvig a kitzingeni apátságban, nagynénje, az ottani apátnő felügylete alatt nevelkedett. Ehhez kapcsolódik, hogy a trebnitzi kolostor első apátnője Kitzingenből érkezett. Minden okunk megvan azt feltételezni, hogy már az 1203-as alapítás kapcsán eleve felmerült az a lehetőség, hogy Hedviget később, mint alapítót itt temessék el. Figyelembe véve azt, hogy Hedvig és Gertrúd testvérek voltak, valamint, hogy Szilézia és a Magyar Királyság között hagyományosan szoros kapcsolatok voltak, minden bizonnyal ismert lehetett a magyar királyi udvarban ez a kolostoralapítás is. Hasonló eredményre juthatunk akkor is, ha Courtenay Jolánta családi hátterét vizsgáljuk meg ebből a szempontból. Jolánta és II. András házasságára 1215-ben került sor, és a következő évek kapcsolatait meghatározta az, hogy Jolánta édesapja, II. Courtenay Péter, 1216-tól konstantinápolyi latin császár volt (1217-ig), éppen akkoriban, amikor II. András a szentföldi keresztes hadjáratára készült, illetve részt vett abban. A latin császári trónon apja nyomdokaiba lépő Courtenay Róbert (1219-1228) pedig Jolánta testvére volt. Így mindazok a kolostoralapítások, amelyek a Latin Császárság területén történtek, és amelyek a ciszterci rendhez köthetőek, ugyancsak fontos adalékként szolgálhatnak számunkra. Már 1204-et követően megjelentek a ciszterci kolostorok a korábban a Bizánci Birodalomhoz tartozó területen, de jelentőségük az egyes kolostorokon kívül is megfogható, különösen 1217-et követően, amikortól a Pápaság külön is felhasználta a rendet a Latin Császárságon belüli vitás egyházi kérdések rendezésében.89 Vagyis a ciszterci rend a Courtenay császárok idején különösen fontos szerepet játszott, és ez ugyancsak nem maradhatott homályban a magyar király, illetve királyné előtt, különösen nem abban az időszakban amikor a konstantinápolyi latin császári trónon a magyar király sógora, illetve a királyné testvére ült. Az európai példák rövid áttekintése után egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a 13. század elejének magyar uralkodói temetkezései egyes ciszterci kolostorokban nem tekinthetőek rendkívüli jelenségeknek. Sőt, sokkal inkább a különböző területeken, de a rend központi kolostoraiban is megfigyelhető átalakulás részének tűnnek, amely egyre inkább elfogadja, sőt támogatja az alapítók, illetve később már a jelentős adományozók eltemetését, akár még a kolostortemplom falain belül is. Azonban ez a folyamat nem mentes a belső ellentmondásoktól. A renden belül is vannak ellenzői, illetve mellékhatásként megjelenik a kolostorok közötti versengés annak kapcsán, hogy mely apátság tudja megszerezni egy király, illetve királyné eltemetésének a jogát. Pilis és Egres, valamint más összefüggésben Székesfehérvár, Eger és Várad ugyanolyan jellegzetességeket mutat, mint amilyenekkel a ciszterci rendnek Európa más területein is számolnia kellett, ha ebben az irányban kívánta kolostoraikat megerősíteni. Ugyanakkor ezek a változások nem csupán a ciszterci renden keresztül érkezhettek. A mindent átszövő dinasztikus kapcsolatok ilyen hatása mellett külön említést érdemelnek azok az előképek és időben jórészt párhuzamos jelenségek, amelyek közvetlenül is befolyást gyakorolhattak Andechs-Merániai Gertrúd és a Courtenay családból származó Jolánta királynék egy-egy ciszterci kolostorban történő eltemetésére. Mindezt a kérdést pedig tovább bonyolította II. András eltemetésének problémája, ahol egyszerre jelent meg a korábbi uralkodói szándék, a két elhunyt királyi feleség temetkezési helye, a ciszterci rend ilyen irányú törekvése, és a temetkezés helyéről döntő IV. Béla király akarata. 88 Majorossy (szerk.) 2013:19-20. 89 Brown 1958. A Courtenay család magyar vonatkozásait már több kérdés kapcsán is tárgyalta a szakirodalom (Bárány 2012), különösen a Pilisen előkerült lovagalakos sírkő kapcsán. A lehetséges kapcsolatok legújabb összefoglalása: Bárány 2013. 141
