Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
II. - Laszlovszky József: Merániai Gertrúd sírja a pilisi apátságban. Uralkodói temetkezések ciszterci kolostorokban a Magyar Királyságban
Laszlovszky József: Merániai Gertrúd sírja a pilisi apátságban. Uralkodói temetkezések magyarországi ciszterci kolostorokban imáinak biztosításával a testvére lelki üdvére is gondoljon. Mindezek az összetett jelenségek aláhúzzák azt a korábbi megállapításunkat, miszerint a 13. század első évtizedeiben a ciszterci rend a Magyar Királyságban is abban a helyzetben volt, hogy az egyik legfontosabb befolyásoló tényezőként vegyük számításba annak a kérdésnek a szempontjából, hogy egy uralkodót hol temessenek el. A ciszterci rend befolyása mellett azonban a legmeghatározóbb szerepet mégiscsak az a személy játszotta, aki családtagként, vagy egyben új uralkodóként dönthetett a temetkezési hely kiválasztásáról. Merániai Gertrúd királyné temetése kapcsán ennek a személynek a meghatározása komoly nehézségekbe ütközik, hiszen az eseményre a király távollétében került sor. Jolánta esetében viszont biztosak lehetünk abban, hogy ezt a döntést II. András hozta meg, valószínűleg a királyné eredeti szándékának megfelelően. II. András halálakor a kérdést egyértelműen a fia, IV. Béla döntötte el. Az ő személye, az apjához és az anyjához fűződő viszonya ugyanakkor megadhatja a kulcsát annak is, hogy 1235-ben - az apja temetésekor - miért merült fel több lehetőség. A három lehetséges temetkezési hely (Várad, Pilis és Egres) együttes elemzésével ugyanis érdekes összefüggésekre világíthatunk rá. Nincsen okunk ugyanis arra, hogy kétségbe vonjuk a Pilisre vonatkozó utalást. Albericus mindenképpen jól értesült forrás és ciszterci kérdésekben egyértelműen rendelkezhetett olyan információkkal, amelyek nem feltétlenül maradtak fenn az egyébként a II. András korával csak röviden foglalkozó magyar krónikás hagyományban.56 A pilisi apát és a szerzetesek reklamációját csakis úgy lehet értelmezni, hogy II. András eredetileg első felesége mellett, a pilisi apátságban kívánt temetkezni. Figyelembe véve a kolostor nagyszabású kiépítését, a hazai korai gótikában kimutatható mintaadó szerepét és hatását Esztergom királyi építkezéseire, valamint helyzetét a medium regni királyi központjainak a közelében, egyértelmű, hogy nagyobb jelentőséggel bírt, mint a távoli Egres.57 Bármelyik építészeti kronológiát58 is vesszük figyelembe Pilissel kapcsolatban, abban biztosak lehetünk, hogy az 1230-as évek közepére, amikor II. András temetésére sor került, már egy fő részeiben elkészült, a korábban odatemetett királyné sírjához is méltó épület állt itt, ahová II. Andrást mint jelentős adományt tevő uralkodót a rend szokásainak megfelelően eltemethették volna. Ez bizonyos fokig igaz lehetett Egres vonatkozásában is, de annak helyzete, a legfontosabb királyi központoktól való jelentős távolsága mindenképpen hátrányt jelenhetett. Nincsen információnk azzal kapcsolatban, hogy kinek a döntése volt Várad, az első temetési hely, de úgy véljük, hogy az egresi végső nyugvóhelyben a ciszterci rend érdekérvényesítő képességét láthatjuk. Hivatkozási alapként az lehetett az indokuk, hogy II. András halála előtt, esetleg még Gertrúd királyné temetését követően, akár valamelyik adományhoz kapcsolódóan, egyértelműen kifejezte szándékát arra vonatkozóan, hogy halála után ő is ott kíván végső nyugvóhelyet nyerni. Ha a pilisi apátság templomának feltárása ebben a vonatkozásban nem is fogható fel egyértelmű bizonyítékként,59 mégiscsak megfontolandó az a korábbi kutatás által már megfigyelt jelenség, hogy a királyné sírja nem pontosan a templom tengelyében helyezkedik el, mintha egy másik sírnak is hagytak volna mellette helyet.60 Ha mindezeket a szempontokat, de különösen az Albericus által feljegyzett információt figyelembe vesszük, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a renden belül egyértelműen ismert ténynek számított, hogy a király Pilisen kíván majd nyugodni. Szem előtt tartva a ciszterci rend hierarchikus felépítését, a generális káptalanok, a filiációs rendszer és a vizitációk által a kolostorok között, és még inkább az anyakolostor és a filiák közötti rendszeres kapcsolattartást biztosító gyakori információáramlást, arra következtethetünk, hogy II. András pilisi temetkezési elképzelése nem csak a pilisi apát és az ottani szerzetesek számára lehetett egyértelmű. Jogosan gondolhatunk tehát arra, hogy a rend érdekérvényesítő képességét lássuk abban, hogy a nagyváradi első eltemetés ellenére az uralkodó testét mégiscsak egy ciszterci kolostorban temették el. Ha pedig ez így van, akkor logikusan merül fel a kérdés, hogy miért Egresen és miért nem Pilisen? A választ erre a temetkezésről nyilvánvalóan döntő IV. Béla személyében kereshetjük. Nem arról van szó, hogy korábbi ellentétei és jelentős konfliktusai nyomán Béla király az apjának kevésbé fontos temetkezési helyet szánt volna, és ezért került II. András sírja Pilis helyett Egresre. Egy ilyen döntés ellentétes lenne azzal az általános képpel, amelyet az uralkodói temetkezésekről a középkor ezen századainak vonatkozásában kialakíthatunk. A méltó sírhely a 56 Ebben a vonatkozásban például Albericus több olyan információt is közöl a korabeli Magyar Királyságról, ami nem található meg a hazai krónikás hagyományban. Vö. Albericus - MGH 23.937. 57 A pilisi apátság jelentőségéről a 12. század végének építészeti fejlődésében, illetve a hazai korai gótika történetében: Marosi 1984; Marosi 1985; Marosi 2012. Azzal a megjegyzéssel, hogy Pilis szerepe még fontosabb volt, mint arra korábban következtetni lehetett. Többek között azért is, mert számos pilisi faragvány került később Esztergomba, ezzel is nehezítve a két emlékcsoport szétválasztását. Erről a kérdésről újabban: Takács 2010. 58 Vö. Takács 2007: 39. 59 Jelen tanulmány nem kíván foglalkozni a síremlék művészettörténeti kutatásával, illetve a síremlékhez kapcsolódó egyéb kérdésekkel (például a készítőmester személyének problémájával), mert ezek nem nyújtanak alapvetően új információkat a temetkezési hely kiválasztásával kapcsolatban. A síremlékre vonatkozó kutatási eredmények és kérdések összefoglalása megtalálható a jelen kötetben, Takács Imre tanulmányában. 60 A sír helyének, illetve feltárásának kérdésről részletesebben Benkő Elek, valamint Laszlovszky József és Szentpéteri József tanulmányaiban olvashatunk a jelen kötetben. 136
