Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
II. - Laszlovszky József: Merániai Gertrúd sírja a pilisi apátságban. Uralkodói temetkezések ciszterci kolostorokban a Magyar Királyságban
Laszlovszky József: Merániai Gertrúd sírja a pilisi apátságban. Uralkodói temetkezések magyarországi ciszterci kolostorokban Cherlieu-Acey-Pilis a filiációs sor.19 Vagyis egyik esetben sincs arról szó, hogy valamely közeli területről történne az alapítás, ellenkezőleg, arra a franciaországi apátságokból, több esetben a rend legfontosabb anyakolostoraiból kerül sor. A korábbi kutatások már világosan rámutattak arra, hogy ennek a hátterében a ciszterci rend és a királyi hatalom összetett kapcsolatrendszere húzódik meg és ezt tovább árnyalták a III. Béla második házasságára vonatkozó újabb kutatások.20 A francia, és általában nyugat-európai hatások sokszínűségét láthatjuk a pilisi apátság, majd III. Béla esztergomi építkezéseinek első hazai gótikus elemein ugyanúgy, mint a királyi kancellária átalakulásán, vagy Becket Szent Tamás kultuszának korai elterjedésében. Az uralkodói döntések hátterében ugyanis egy fontos klerikus kört és Margit királynét kereshetjük. A 12. század második felében számos magyar egyházi személy tanult a párizsi egyetemen és így közvetlenül is megismerkedhetett a ciszterci rend nagyhatású kolostoralapító munkájával, a különböző uralkodóházak és a rend kapcsolatrendszerével.21 Ezek az emberek visszatérve jelentős egyházi pozíciókba kerültek és a magyar egyház irányítóiként hatást gyakoroltak a Bizáncban nevelkedett király, III. Béla nyugat-európai külpolitikájára és kolostoralapításaira egyaránt. Hasonló hatás más területek kolostoralapításainál is megfigyelhető, ahogy Heiligenkreuz létrejöttében Freisingi Ottó (1114-1158) vagy a skandináv ciszterci kolostorok egy részénél az ugyancsak párizsi iskolázottságú Eskil lundi érsek (c.1100-1181/82) jelentette a kapcsolatot. Ugyanilyen klerikus kör játszott szerepet III. Béla magyar király második házasságának előkészítésében is, aminek eredményeképpen Margitot (1157-1197), a Capet-házbeli francia király - VII. Lajos - testvérét, Henrik angol ifjabb király (1155-1183) özvegyét vette feleségül. Margit királyné számos vonatkozásban állt kapcsolatban a ciszterci renddel. Magyarországra utazása előtt éppen ezen szerzetesrend javára tett nagy adományt, a clairvaux-i apát és szerzetesi közössége Margit első férjének, Henriknek a lelki üdvéért imádkozott az adomány fejében.22 Mindezek magyarázzák azt a jelenséget, hogy miként tudtak olyan támogatást szerezni a magyar király alapításaihoz, hogy azok közvetlenül franciaországi (burgundiai) anyakolostorokhoz kapcsolódjanak. Ebben a vonatkozásban tehát a rend hazai elterjedésének második korszaka egy alapvetően más típust jelenít meg, amit a közvetlen távoli filiáció jellemzőivel írhatunk le. Ugyancsak a politikai kapcsolatrendszer befolyásolta az első alapítás, Cikádor háttérbe szorulását. A Babenbergek növekvő hatalma ebben az időszakban nem tette kívánatossá a heiligenkreuzi kolostor további alapításait a Magyar Királyságban, egy olyan apátságét, amely szimbolikus jelentőséggel is bírt az említett dinasztia számára.23 Ezt a vonatkozást egyértelműen mutatja Szentgotthárd példája, amelyet sokkal könnyebb lett volna a közeli, ausztriai Heiligenkreuzból megalapítani. A Babenberg befolyás alatt álló heiligenkreuzi kolostornak azonban csak 1197-ben volt újra lehetősége magyarországi filia létrehozására Borsmonostoron,24 de ez már a rend hazai elterjedésének harmadik, számos vonatkozásban eltérő időszakához tartozik. A ciszterciek hazai elterjedésének utolsó nagy expanzív időszaka a 12-13. század fordulójára, illetve a 13. század első évtizedeire tehető. Ennek első példája még III. Béla uralkodásának idejére esik, amikor is a rend 1191-ben Pásztón átvesz egy korábban már ott működő, nyilvánvalóan a bencésekhez kapcsolható kolostort.25 Ez a ciszterci alapítás abban is újdonság a rend hazai történetében, hogy nem külső filiáció eredménye, hanem az alig néhány évvel korábban alapított pilisi apátságé, amely jól mutatja, hogy ez a királyi kolostor milyen jelentős adományokat kaphatott, hiszen igen rövid idő után már mint anyakolostor is megjelent. A harmadik alapítási hullám ugyanakkor III. Béla uralkodásának utolsó éveitől egészen az 1230-as évek közepéig húzódik, vagyis nagyjából II. András haláláig. Ebben az időszakban nagyszámú új alapításról van szó, amelyek azonban sokkal összetettebb képet mutatnak, mint a III. Bélához köthető nagy alapítások. Pásztó után 1197-ben Borsmonostoron (Heiligenkreuzból), 1202-ben Kercen (Egresről), 1208-ban Toplicán (Clairvauxból), majd nem sokkal később 1214-ben Keresztúron (Egresből) jönnek létre újabb ciszterci kolostorok. Ezt követően hosszabb szünet következik, amennyiben a szepesi, sok tekintetben különböző alapítást nem tekintjük, amely 1223-ban jön létre (Wachokból). Az utolsó jelentős fázis ebben a korszakban az 1230- as évek elejére esik, Gottó (Zircről) és Bélháromkút (Pilisről) 1232-es alapításával, amit Pornó (Szentgotthárdról) és Pétervárad (Troisfontaines-ből) 1234-es létrejötte követ. A franciaországi és burgundiai anyakolostorokhoz kapcsolható közvetlen alapítások háttérbe szorulnak, és a helyi, illetve közeli régiókban elhelyezkedő anyakolostorok jelennek 19 Hervay 1984: 20. 20 A házasság hátteréről és az erre vonatkozó irodalom: Laszlovszky 1988; Laszlovszky 1994. 21 Laszlovszky 2008:153-171. 22 Laszlovszky 2008-2011:158. 23 Koch 1976. A Babenbergek és a magyar uralkodók közötti feszült viszonyról, illetve ennek hatásáról a ciszterci alapításokra: Koszta 1993: 115-117. 24 Borsmonostorra vonatkozó adatok összefoglalása: Hervay 1984: 63-79. A nyugat-keleti filiációk rendszere a régióban: Schneider et al. (Hrsg.) 1986: 111-112. 25 Hervay 1984:127-132; Valter 1982; Valter 1998; Valter 2001. 129
