Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
II. - Laszlovszky József: Merániai Gertrúd sírja a pilisi apátságban. Uralkodói temetkezések ciszterci kolostorokban a Magyar Királyságban
Lasz/ovszky József: Merániai Gertrúd sírja a pilisi apátságban. Uralkodói temetkezések magyarországi ciszterci kolostorokban A királyi hatalom és a ciszterci rend a 12-13. századi Magyar Királyságban Egy kolostor alapítása, annak helykiválasztása és alapítójának döntése a támogatás formáiról többféle, összetett folyamat eredményeként valósul meg. Amennyiben egy olyan kolostorról van szó, amely valamely szerzetesrendhez tartozik, különösen pedig ha egy erősen centralizált rendről beszélünk, akkor legalább három nagy hatásról, alapítási döntéskörnyezetről beszélhetünk. Az első a rend (és ezen belül valamely kolostorának) törekvése arra, hogy egy új területen új kolostort hozzon létre, vagyis egy filia megszületéséhez a belső erőforrások megléte szükséges. Másodsorban figyelembe kell vennünk az új alapítás helyének politikai, gazdasági és társadalmi adottságait, amely alapvetően befolyásolja az alapító személyét, az alapítás módját és valamennyire a kiválasztott szerzetesrendet is. Végül, de nem utolsó sorban az adott terület egyházi viszonyai, ezen belül is még inkább a szerzetesség, és annak különböző ágainak az elterjedése szintén alapvetően befolyásolja azt, hogy mely területen, mely rendhez tartozó és ki által alapított kolostor jön létre. E három komplex tényező „háromszöge” határozza meg, hogy hol, mikor és milyen kolostori közösség tud létrejönni. Hiába van ugyanis egy szerzetesi közösség, amelynek szándékában áll egy újabb kolostor létrehozása, ha nem állnak rendelkezésére a megfelelő feltételek. Még inkább érthetőek ezek a szempontok, ha nem csupán az alapításra, hanem a kolostor fenntarthatóságára is koncentrálunk. Ebből a szempontból a ciszterci rend hazai története a középkorban egyértelműen speciális vonásokat mutat.13 Ha figyelembe vesszük a rend belső szerkezetét, európai elterjedését, a kolostorok közötti kapcsolatrendszert (a filiációs rendszert és a generális káptalan intézményét), valamint az alapítók körét, akkor a rend magyarországi elterjedése alapvetően három korszakra bontható.14 Az első korszak a rend általános nagy európai expanziójához kapcsolódik. Az első hazai kolostor, Cikádor (a mai Bátaszék), alapítása illeszkedik abba a folyamatba, amelyben a szerzetesrend kialakulási helyéhez viszonyítva, a mindvégig megmaradó burgundiai, illetve franciaországi központokhoz képest nagyon távoli területeken is létrejönnek az első ciszterci kolostorok. Cikádor megalapítása 1142-ben beilleszthető egy sorozatba, hiszen ugyanebben az évtizedben hozták létre az első ciszterci kolostort a rend eredeti központjához képest olyan távoli területeken, mint Wales (1140), Csehország (Sedlec 1142), Lengyelország (J^drzejów 1140), a svédországi Alvastra15 (1143), a norvégiai Lyse (1146) és Hovedoya szigete (1147), de ebbe a sorba illeszthető Esrum (Dánia 1151) és Alcoba9a (Portugália, 1153) is. Cikádor ugyanakkor már magán viseli azoknak a jellegzetességeknek egy részét is, ami később meghatározza a hazai ciszterci kolostorok többségét, egy vonatkozásban azonban mégis eltér a későbbi kolostoroktól. Királyi alapítás, ahogyan a magyarországi kolostorok nagyrésze, ugyanakkor anyakolostora Heiligenkreuz, a Babenbergek által 1133-ban alapított alsó-ausztriai apátság.16 Ez utóbbi esetben pedig Morimond a franciaországi anyakolostor, amely a későbbiekben egyértelműen háttérbe szorul majd a ciszterci kolostorok hazai történetében.17 A filiációs rendszer szempontjából pedig annak az alapítási típusnak a példája, amikor is a rend központi magjától távol eső területen megszülető új közösség létrehozását egy viszonylag közeli, már korábban alapított apátság valósítja meg. Ez a rend expanziós folyamatának azt a változatát mutatja, amikor a szerzetesek a burgundiai és franciaországi területekről kiindulva mintegy hullámként jutnak el az egyre távolabbi régiókba.18 Cikádor létrejöttét azonban több évtizedes szünet követi a hazai ciszterci kolostorok alapításában. Az újabb kolostorok már a rend hazai terjeszkedésének második korszakához tartoznak, amely III. Béla király (1172-1196) uralkodásához és aktív támogatásához kapcsolható. Rövid idő alatt több ciszterci kolostor is megszületett a Magyar Királyságban. 1179-ben Egres, 1182-ben Zirc, majd 1184-ben Szentgotthárd és Pilis alapítása jelzi, hogy igen jelentős korszakról beszélünk, amit még inkább alátámaszt az a tény is, hogy mindegyik esetben királyi alapításról van szó. Sőt a királyi szerep még inkább nyilvánvaló Zircen és Pilisen, ahol az első esetben bizonyosan, a másodiknál nagy valószínűség szerint egy korábbi királyi udvarházat adományoz az uralkodó a rendnek, és ennek helyén születnek meg az új kolostori közösségek. Ezek az új alapítások azonban a filiációs rendszer szempontjából egészen más képet mutatnak. Egres esetében Pontigny, Zirc esetében Clairvaux a rend fő anyakolostoraiként közvetlenül hozzák létre az új közösségeket, míg a másik két esetben Clairvaux-Troisfontaines—Szentgotthárd, illetve Clairvaux— 13 Hervay 1984:19-27; Romhányi 1993—1994; Koszta 1993. 14 Romhányi 1993-1994; Snyder 2009: 56-62. 15 Alapítása kapcsán érdemes megjegyezni, hogy felmerült annak a lehetősége, hogy Sverker királyt 1156-ban azért itt temették el, mert a közelben gyilkolták meg. Az alapító, ebben az esetben viszont felesége Ulfhild királyné volt. Untermann 2001: 86. 16 A ciszterci rend expanziójáról összefoglalóan, további irodalommal legutóbb: Jamroziak 2013. Heiligenkreuz és a Babenbergek, különösen II. Jasomirgott Henrik és V. Lipót korszakában: Scheibelreiter 2010:232—233,236. A kérdéskör magyar vonatkozásai és az erre vonatkozó források: Hervay 1984:104-109. 17 Hervay 1984: 20; Schneider et al. (Hrsg.) 1986: 111—112; Snyder 2009: 50 (Fig. 5). 18 Snyder 2009: 52-54. A ciszterci kolostorok hasonló regionális vizsgálata a kolostorok helyválasztásának részletes elemzésével: Bond 2005. 128
