Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
II. - Laszlovszky József: Merániai Gertrúd sírja a pilisi apátságban. Uralkodói temetkezések ciszterci kolostorokban a Magyar Királyságban
Laszlovszky József: Merániai Gertrúd sírja a pilisi apátságban. Uralkodói temetkezések magyarországi ciszterci kolostorokban ezen szerzetesrend egész európai elterjedését követően, ugyancsak ebben az időszakban változtatja meg alapvetően hozzáállását világi személyeknek, pontosabban világi alapítóinak és támogatóinak a temetkezésével kapcsolatban.11 Ezen belül a sír pontos helye (a kolostortemplomban vagy a káptalan teremben), ugyancsak fontos kérdésnek számít, és a különböző helyi tradíciók megmaradása mellett újabb rendi szabályozásnak vagyunk tanúi, éppen azokban az évtizedekben, amikor Merániai Gertrúd, illetve II. András második feleségének és magának a királynak a temetkezőhelyét is kiválasztják. Vagyis a 13. század első három évtizede nem csak magyar király és királyné sírhelyének szempontjából jelent változást, hanem - mint a későbbiekben látni fogjuk -, korszakhatár a ciszterci rend történetében is, éppen ebből a szempontból. Uralkodói sírhelyek és a „Bánk bán effektus” Mielőtt azonban a ciszterci alapításokat és a rendhez tartozó kolostorokban történő temetkezéseket áttekintenénk, mindenképpen szükséges egy általános megjegyzést is tenni, amely nem annyira a középkori forrásokban található adatokkal áll összefüggésben, hanem azok modern kori értelmezésével. Egy korábbi írásomban ezt a torzító hatást már részletesen tárgyaltam. A keresztes hadjáratok hazai értelmezése kapcsán akkor a következőket fogalmaztam meg: „А II. András-féle hadjárat kapcsán ezt leginkább „Bánk bán effektusnak” nevezhetjük. Katona József alapvető drámája óta, és a magyar nemzeti kultúrában oly fontos szerepet betöltő Erkel Ferenc opera óta minden, a magyar kultúrában és iskolarendszerben felnőtt kutatóban szinte kitörölhetetlenül jelen van egy olyan értékítélet, amely szerint II. András hadjárata jelentéktelen, és csak az ország romlásához vezető, értelmetlen akció volt.”12 Ez a megállapítás még inkább általánosítható és érvényes Gertrúd meggyilkolásának és eltemetésének vizsgálatára is, és legalább annyira II. András második feleségének szerepére, valamint jelentőségére, illetve közös végső nyughelyükre. A Bánk bán történet szinte mindent elhomályosít. Ilyen módon vált a köztudatban általánosan elfogadottá, hogy a királyné nyugvóhelyének kiválasztásában a merénylet helyszíne volt a döntő momentum, és más szempontok alig játszottak ebben szerepet. Azt, hogy nem csupán Gertrúdot temették el ciszterci kolostorban, hanem magát az uralkodót is, sokkal kevesebb figyelmet kapott. Még kevésbé foglakoztak azzal a ténnyel, hogy II. András második felesége, Courtenay Jolánta is ciszterci kolostorban lelt végső nyugvóhelyre, és általában ezt nem hozták összefüggésbe a Gertrúd-temetkezés helyével. Gertrúd, és persze Bánk bán, alakjának ez az elhomályosító hatása leginkább éppen Jolánta királyné esetében figyelhető meg, aki főként mint a második, és szinte jelentéktelen feleség szerepkörében bukkan fel, ha egyáltalán foglalkoznak vele. Pedig ő legalább annyira fontos alakja a 13. század eleje magyarországi történetének, mint a meggyilkolt első feleség. A korszak európai történetének egyik legfontosabb családjából származik, II. András és az ő házasságkötése az egész kontinensre kiható hatalmi küzdelmek és kapcsolatrendszerek ismeretében érthető csak meg. Jolánta mellett még inkább homályban maradt - néhány megjegyzéstől eltekintve - a ciszterci rend hatása és szerepe az uralkodói temetkezőhelyek kiválasztásában. Pedig Jolánta királyné esetében szinte biztosak lehetünk abban, hogy a király, II. András és második felesége szándékának megfelelően került sor a sírhely kiválasztására. Vagyis, történeti szempontból mindenképpen hibás interpretáció az, amelyben a Gertrúd-sír helyének magyarázatakor csak a merénylet helyszínét vesszük figyelembe. Ugyanakkor, mint látni fogjuk, a végső nyugvóhelyek kiválasztását a merénylet több szempontból is befolyásolhatta, akár még évtizedekkel az események után is. Különösen fontos ez II. András nyugvóhelyének kiválasztásakor, amelyben az uralkodói szándék mellett a következő király, IV. Béla döntése is szerepet játszhatott. Ennek kapcsán nem felejtkezhetünk el arról sem, hogy miként ítélte meg apját az új uralkodó, elsősorban a Gertrúd ellen elkövetett merénylet szempontjából. Vagyis, nem arra van szükség, hogy a „Bánk bán effektussal” szemben egy a Bánk bán merényletet mellőző magyarázatot keressünk Gertrúd sírhelyének kiválasztásában, hanem arra, hogy más szempontokat is figyelembe vegyünk a megfelelő hangsúlyokkal. Mindez még inkább indokolttá teszi, hogy a vizsgált kérdést ne csupán a merénylet helyszíne szempontjából vizsgáljuk újra, hanem a ciszterci rend és a királyi hatalom komplex kapcsolatrendszerében is. 11 A kérdéskörről a vizsgált időszak vonatkozásában összefoglalóan: Untermann 2001: 72-89. Ugyanerről röviden a ciszterci rend középkori történetében elhelyezve: Jamroziak 2013: 101. A magyarországi királyi és királynéi temetkezésekről a ciszterci rend hazai kolostoraival összefüggésben: Koszta 1993. 12 Laszlovszky 2006: 21. A Bánk bánra vonatkozó történeti információk rövid összefoglalása: Almási 1994a: 79. Az Árpád-kori magyar királynék helyzetére és történeti szerepére összefoglalóan: Zsoldos 2005. II. Andrásról: Kerny 2012; Zsoldos 2012; Veszprémy 2012. 127
