Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában
Regensburg). Szlovákiában az LT C2—D periódus kerámiájára jellemző.103 A helyenként továbbélő helyi Hallstatt, vagy szkíta hatásként például a nálunk is meglévő hegyes bütykökkel együtt fordul elő a kelta lelőhelyeken.104 A csehországi leletanyagban az LT C periódusra kelteznek hasonló, mély, behúzott peremű tálakat. Szlovákiában LT D| 2 telepanyagokban tűnnek fel.105 Budaörsön az Augustus-kori kelta telepen fordul elő.106 107 Ferde falú, kónikus csésze: Ferde falú, kónikus csésze is nagyon sok van a telepen. Ezek nem az LT D2 periódus szokásos, úgynevezett dák füles csészéi, hanem a már korábbi kelta anyagban is meglévő kónikus edények. Az egyenes peremű, ferde falú csészék kisebb változata (száj átmérő: 14-18 cm), egy kevésbé mély típus, mely szokásos forma a késő kelta leletanyagban (például 41. objektum, 16. tábla 11).107 Előzményei már az LT A-C időszakában feltűnnek.108 Az ilyen peremű és formájú tálak fedőnek is használhatók, ilyenkor pereme kiszélesedik, ferdére vagy egyenesre vágott (61. objektum, 20. tábla 12). A ferde falú, egyenes peremű edények — méretük alapján már nem nevezhetők csészének (száj átmérő: 40 cm) - másik típusa sokkal mélyebb, hegyes bütyökkel díszített forma, mely idegen a késő kelta kerámiában (18. tábla 9). Mélyebb, kónikus falú csészék, díszítés nélkül, ha ritkán is, de előfordulnak kelta telepeken (például Tokod- Erzsébetakna).109 Az oppidum-kerámiában is találunk nagyobb méretű (száj átmérő: 22-25 cm), egyenes vagy ferde falú, kézzel formált edényeket.110 Érden díszítés nélkül például a 47. és 61. objektumokban található (18. tábla 3; 20. tábla 11). Ménfőcsanakon, LT B-C korú telepen díszítetlen és bütykös díszítésű változat egyaránt feltűnik, az egyiken a miénkhez hasonló hegyes bütyök. Ugyanez a helyzet Sajópetriben is, ahol kora vaskori szkíta hatásra vezethető vissza.111 Legtöbb hegyes bütyökkel díszített töredék az 52. objektumból való, együtt a behúzott peremű tálakkal és korongolt szürke kerámiával. Ugyanilyen bütyköket találunk az 52. objektum behúzott peremű fazekán, ujjbenyomásokkal együtt (18. tábla 10), illetve a 71. objektum egy kihajló peremű fazekán, amely teljesen szokványos forma a késő kelta leletanyagban (22. tábla 1). Ilyen hegyes bütykök a Hallstatt edényekre jellemzőek és a mély, egyenes peremű edények is megjelennek már abban az időszakban.112 Továbbélő kora vaskori hagyományként más kelta lelőhelyen is feltűnnek.113 Szűrőcsésze: Érden két helyen került ilyen elő, a 48. és 58. objektumból (17. tábla 5; 19. tábla 5). Fala lefelé szűkülő, kónikus, oldala több sorban átlyukasztgatva. Formája az előző típusú csészékre hasonlít, ugyancsak kora vaskori előzménnyel. A késő kelta időszakban máshol is készítették hasonló formában, de többnyire az alja van átlyukasztgatva.114 Befelé ívelő, egyenes peremű fazék: Többféle változatban is előfordul Erden (52. és 61. objektum). A grafitos edényeket utánozza egy befelé ívelő peremű, vékonyabb falú, seprűs (fésűs) díszű fazék perem (20. tábla 10). A seprűs díszítés a nagyobb vastag falú fazekakon is feltűnik. A másik behúzott peremű fazéktípus oldalát ujjbenyomások s hegyes, kiálló bütyök (18. tábla 10) díszíti. A hordó alakú, erősen befelé ívelő peremű forma a kora vaskorban széleskörűen elterjedt. Díszítése nem különbözik az úgynevezett dák kerámia bütyök és ujjbenyomásos díszeitől.115 Az LT B-C periódusban is Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában 103 Horváth 1998: XVI. típus (LT D — kora római); CORPUS III. Plate XXII/9 (Vác); Cseh 2003:13. kép; Ottományi 2009:12. kép 5—6; Rieckhoff 1995: 270, Abb. 4/7, Abb. 5/14, Abb. 7/38, Abb. 9/59; Farkas—Nagy-Gregor 2006: Obr. 13.15,16.9. 104 Zirral975: Plate VI. 6-7; CORPUS III. Plate LXIII/7, Plate LXIV/1,6 (Bodroghalom, LT C), Plate LXXIX/17,19 (Muhi, LT C); Szabó 2007: Fig. 47.1.2.3, Fig. 47.1.2.4, Plate VIII/14, Plate X (Sajópetri). 105 Waldhauser 1996: 336, Abb. 1 (Sz Cechy); Bednar-Brezinová—Ptácková 2005: Tab. 4/3-4,7/6,10/9-10 (Nitra). 106 Ottományi 2005:113; Ottományi 2012: 210. kép 1. 107 Horváth 1998: XIII/3. altípus; Rieckhoff 1995: Abb. 14/135, Abb. 15/148; Dizdar 2013: T.6/8. 108 Tankó 2005: 71,35. ábra, III—V. tábla; Cseh 2003: 53,12. kép 4—5 (Szelevény LT C). 109 Horváth 1997: 50/2. tábla, Kát. 539; Horváth 1998: XIII/1. típus, 2. csoport. 110 Karwowski 2006: Taf. 46 (P/l-2 forma, anyaguk grafitos). 111 Tankó 2005: XXXVII/1,4,9,XXXVIII/8,XLVIII/2; Szabó 2007: Plate LI/2. 112 Honti et al. 2004 (Szólád-Bozót mellék); Tóth-Vásárhelyi 2008: 133/208. objektum, 162/249. objektum, 1580/2324. objektum (mély, egyenes peremű edény, díszítetlenül és hegyes bütyökkel egyaránt). 113 Zirra 1975: Plate VI/1-5. 114 Horváth 1998: XIV. típus (Esztergom-Várhegy). 115 Például Erd-Hosszúföldek lelőhelyen (MRT 7. 9/4. lelőhely), a kora vaskori telepen mind a benyomkodott, mind a hegyes bütyökkel díszített forma megtalálható. Vele együtt a behúzott peremű tálak. Lásd Tóth-Vásárhelyi 2008: 27/27. objektum, 39/68. objektum, 52/106. objektum, 53/107. objektum, 82/135. objektum, 138/13. objektum, 144/221. objektum. 70
