Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában
előfordul, majd az oppidum-hútúri jellemző edénye. A Gellérthegy-tabáni és az esztergomi anyagban főleg plasztikus díszítéssel található.116 A fésűs vagy seprűs díszítés viszont már kifejezetten a késő kelta időszak sajátja. Ez utóbbi, az érdi edény legközelebbi analógiái a budaörsi késő kelta-római telepen és Esztergom környékén találhatók. Többnyire seprűs, illetve plasztikus díszítéssel. Pátyon díszítetlen változatban létezik.117 Nagyon hasonló edények, más, dák jellegű kerámiával együtt Nyitráról is előkerültek.118 Korongolt változatban, festett és szemcsés kivitelben egyaránt előfordul a késő kelta oppidumoV. anyagában.119 Enyhén kihajtó peremű fazék: Ez a típus kétféle díszítéssel fordul elő érdi anyagunkban. Seprűs díszítéssel egy perem (20. tábla 13) és több oldaltöredék található (például 2., 16., 61., 69. objektum). Plasztikus bütyökdíszítéssel még gyakoribb. A bütyök lehet lapos, esetleg ujjbenyomással osztott, és előfordul a hegyesebb változat is (71. objektum; 22. tábla 1). Néhány oldaltöredéken ujjbenyomásos, plasztikus sordísz, illetve bevagdosásokkal tagolt szalagdísz látható. Ezek is hasonló fazekakhoz tartozhattak (például 47., 52., 53., 96., 97. objektum). A forma az egyik legáltalánosabb késő kelta fazék típus. Teste egyenes vonalvezetésű, alig hasasodik. Egészen a Hallstatt-korig visszavezethető. A Hallstatt-kori darabok formai és plasztikus díszítőjegyei semmiben sem különböznek a késő kelta daraboktól. A peremükön például ujjbenyomás, oldalán félkörívben rátett lécdísz látható.120 Az Esztergom környéki anyagban Horváth Friderika a hasonló peremű edényeken belül elkülönített egy, csak késő kelta környezetben előforduló altípust (Esztergom, Bajcsy-Zsilinszky utca, Várhegy), amelyen az érdihez közelálló dák jellegű díszítés van.121 A gellérthegyi darabokat is a dák jellegű kerámiánál tárgyalja Bónis Éva, annak plasztikus díszítése miatt. Bár a seprűs díszítés is feltűnik a formán, néha ugyanazon az edényen mind a kettő. Hasonló a helyzet Budaörsön és Pátyon is. Mind a két telepen Augustus-kori, LT D környezetben lép fel. Majd egyre kihajlóbb peremmel és plasztikus díszítés nélkül továbbélnek még két évszázadig.122 Tárolóedények: Kézzel formált kivitelben nagyméretű tárolóedények is készültek. Csak talp töredékek maradtak ránk (például 60. objektum). Más hasonló korú telepen is jellemzők ezek a tárolóedények (például Budakalász, Páty).123 Az érdi telep kézzel formált kerámiájának van egy csoportja mely barnás, feketés-szürke, fényezett vagy összefüggően simított felületű. Behúzott peremű tálak tartoznak ide, egyikük peremén a turbántekercshez hasonló sekély díszítés. Velük együtt egyenesre vágott peremű kónikus mély csészék kerülnek elő, rajtuk hegyes bütyök dísszel. Ugyanilyen díszítés befelé ívelő peremű, hordó alakú edényeken is előfordul, ujjbenyomkodással kombinálva. Legtöbb az 52. házból, de máshol is megtalálható (48., 58., 61., 71. objektum). Lehet, hogy ezek nem kelta, hanem kora vaskori edények. Bár együtt kerülnek elő a késő kelta töredékekkel és nincs rétegbeli különbség köztük. A 61. háznál a kézzel formált kerámián belül mind a kora vaskori jellegű egyenes peremű ferde falú mély edény, mind a későbbi, már késő kelta kerámiára jellemző seprűs díszítés és lapos bütyök egyszerre fordul elő. Ugyanitt, a 61. házban és a 72. gödörben, az LT D periódusban feltűnő besimított kerámia is van mellettük. A többinél csak simított szürke kerámia, duzzadt peremű kelta tál, omphalos talp, illetve felhúzott fülű korsó kíséri, ami már az LT C2-től megtalálható (például 2., 30., 44., 47., 48., 52., 97. objektum). De semmiképpen nem kora vaskori a kísérő leletanyag. Néha máshol is előfordul - mint a helyi Hallstatt tradíció továbbélése -, hogy ezek a kézzel formált edények együtt találhatók a kelta leletanyaggal. Regensburgban például az érdihez hasonló egyenes peremű, mély tálakon és fazekakon láthatjuk a hegyes bütyköket. Nitra-Sindolkán is van fazéktöredéken hegyes bütyök, és mellette sok díszítetlen kézzel formált behúzott peremű tál, illetve hordó alakú fazék.124 Szlovákiában pedig az LT Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában 116 Szabó 2007: Fig. 47.1.5.2.1 (Sajópetri, LT B2-C); Bónis 1969: 189-190 (4/C csoport: Abb. 36/1, Abb. 63/31, Abb. 66/19, Abb. 93/27-28); Maráz 2009:116 (7. kép 25); Kelemen-Merczi 2002: 44 (Vili. tábla 5-7); Horváth 1998: III. típus, 2. altípus (késő kelta lelőhelyek: Esztegom- Szentgyörgymező, Várhegy, Széchenyi tér, Löwy utca). 117 Ottományi 2005: Abb. 17/4 (vele együtt grafitos kerámia és besimított, késő kelta töredékek); Kelemen-Merczi 2002: 44 (IX. tábla 1, LT D2); Horváth 1998:1. tábla 2-3. altípus; Horváth 2007: fazék II. típus, 1. tábla 3-5; Dizdar 2013: T.10/1, T.15/9. 118 Brezinova—Katkin 2004: Tab. 2/3 (grafitos és festett kerámiával, besimított fazekakkal, „S”-profilú tálakkal, tojás alakú edénnyel együtt, kora LT D, vége - D2); Bednar-Brezinová-Ptácková 2005: Tab. 8/12 (ujjbenyomkodások), Tab. 9/2 (díszítetlen),Tab. 9/5 (plasztikus), Tab. 10/11 (seprűs), Tab. 20/7 (seprűs). 119 Karwowski 2006: 61 (Taf. 23, Form H). 120 Horváth 1998: V. típus 1. altípus (Kát. 162). 121 Horváth 1998: V. típus 1. altípus (Kát. 162). 122 Bónis 1969:189 (4/d. típus, Abb. 22/1, Abb. 25/15); Ottományi 2005:116-117 (Abb. 17/8, Abb. 18); Horváth 2007: fazék V. tábla, 2. tábla 1-4. 123 Ottományi 2009:11. tábla 6; Horváth 2007: VIII. típus, 2. kép 15. 124 Zirra 1975: Plate 6.1-7; Rieckhoff 1995: Abb. 10/65-67 (vele egy gödörben grafitos késő kelta kerámia); Brezinova 2000: Taf. 77/1 (LT B—C). 71
