Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában
1.7. Árok (7 objektum; 15. tábla)44 A telepet két szélén árokrendszer határolja. Az árkok egymással nem párhuzamosak, talán nem egyidőben épültek. A keleti, a patakparton fut, a másik ferdén, E—D irányban. A patakparti széles árok alja kétosztatú (1. objektum; 15. tábla 1-2). A szélessége 290-340 cm, a mélysége 65-100 cm között volt. A patak felé iszapos, sötét sávba megy át. Nyugaton hármas árokrendszer található, ami a szélén még tovább tagolódik (15. tábla 4-9). Helyenként padkás és tölcséresen szűkül (85., 86. objektumok, szélesség: 125-160 cm, mélység: 60-70 cm). A Ny-i széles, sekély, lapos árok (87. objektum, szélesség: 80 cm, mélység: 35 cm; 95. objektum, szélesség: 110 cm), betöltése kavicsos. Az árkok szélén, néha közte sekély világosbarna gödrök (például 45., 93., 97., 103. objektum) betöltésükben kisebb kövek. Leletanyaguk alapján az árkok a telep életének végéig használatban voltak. A nyugati árok épülhetett először, mert a telep legkorábbi, hamvasztásos sírja már ezen belül helyezkedik el. A keleti árok betöltésében lévő LT D jellegű kerámia, kérdéses, hogy a későbbi építés idejére, vagy az árok használatának végére utal. Leletanyag: Az árkokban nagyon kevés kerámia volt. 1. objektum: kelta szürke, duzzadt peremű tál töredéke, fazék válltöredéke, besimított hullámvonal dísszel, grafitos és kézzel formált darabok, illetve egy szemcsés, keményre égetett, házi kerámia töredék. Néhány patics és kisebb kövek, állatcsont. 85. árok: Korongolt, keményre égetett, szürke kerámia, vékonyfalú, korongolt, fekete fényes, csillámos anyagú korsónyak. Őrlőkő töredék. 86. árok: Szürke, korongolt, csillámos, keményre égetett, sötétszürke kerámia és egy kis darab kézzel formált töredék. 87-88. árok: üres. Analógia: Kelta telepen kevés helyen figyeltek meg telepet határoló árkot, mivel nagyobb összefüggő felületen telepásatás csak az utóbbi évtizedekben vált lehetővé - autópályák, ipari parkok, MOL-vezeték építése kapcsán (például Ordacsehi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Furta).45 A folyóparti telepek általában nyílt, erődítés nélküli falvak a kelta periódusban. Érden földsánc s árok rendszer lehetett, fa palánk nyomait nem találtuk (egy helyen volt csak cölöplyuk a 85. árokban). Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában 2. Telepszerkezet A telep fekvése — vízparton s domboldalban - jellemző a nyíltszíni, kelta telepek többségére. Jelen esetben a Duna és a Sulák-patak közelsége lehetett az elsődleges szempont a lakóhely kiválasztásánál. Egy E-D irányban hosszan elnyúló településről van szó, melynek egy kis szakaszát (80 méter hosszan) tártuk fel. A telep szélessége nagyjából 110 méter, két széle előkerült, árkokkal határolva.46 Az északi és a déli vége viszont kívül esett a nyomsávon. Délre, a Duna felé még tovább terjed, mert a vele összeérő Akasztódombon, a római leletanyag mellett egy kevés késő kelta kerámia is előkerült (besimított, háromszög mintás fazéktöredék, grafitos oldal töredékek).47 Az északi szélét nem ismerjük, a Topográfia szerint 750 méter hosszú a lelőhely.48 A félig földbemélyített házak a telep középső sávjában húzódnak, a kisebb padkás műhelyek pedig a feltárt rész déli szélén, majdnem egy vonalban (K-Ny irányban). A felszíni cölöpszerkezetes épületek is itt, a DK-i részen sűrűsödnek. A gödrök nem a házak körül csoportosulnak, mint ez sok más késő kelta telepen megfigyelhető (lásd Nagytétény, Corvin tér).49 A patakhoz közeli oldalon egy üres, beépítetlen tér látható. 44 Előkerült még egy rövidebb, K-Ny irányú, késő középkori árok is a telep közepén. Ez a 12. objektum: betöltése fekete, benne késő középkori, sárga mázas kerámia és egy lábastál lába (szélesség: 65 cm, mélység: 26 cm). Vág egy korábbi cölöplyukat. 45 Honti et al. 2002: 26 (Ordacsehi—Kistöltés, kettős árok); Honti et al. 2004: 29—31 (Balatonszemes—Egyenes-dűlő), 60 (Balatonszárszó— Bozótmellék). Szarka 2010: 199 (Dunaszentgyörgy— Középső-dűlő: hármas árokrendszer egy római kori kelta telep északi szélén). Bocsi 2012: 228 (Furta—Hagymás-dűlő: a vaskori telep objektumait két, K-Ny irányú árok fogta közre). 46 A feltárt terület 80x110 m, körülbelül 8.800 m2. 47 FEMUZ RGy Ltsz. 76.132.1. (fazék válltöredéke, világosszürke, kívül sötétebb vízszintes simítással. Nyakán két borda között besimított ferde vonalakból álló háromszögminta); Ltsz. 76.132.2. (kis grafitos töredék, bordadíszítéssel, szürke színű); Ltsz. 77.35.3. (grafitos oldaltöredék, kívül mély seprűs díszítéssel). 48 De nem különíti el a kelta és az Árpád-kori cserepeket, így nem állapítható meg a kelta telep hossza. 49 Például Szilas 2002:114-130; Hable 1998: 25; Karl 1996a: Abb. 28. 63
