Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában
A késő kelta telepek belső szerkezetét többen vizsgálták, települési egységeket (lakó- és munkaterületeket) elkülönítve e nyíltszíni falvakon belül. Vannak egy központi üres tér köré kör vagy szögletes alakba rendeződő házak (Csehország, Nyitra, Sajópetri), vagy derékszögű elrendezés (Alsó-Ausztia), illetve egy útra tájolt és e mellé felfűzött házak sora (Ménfőcsanak-Bevásárlóközpont).50 Egyik sem mondható a Dunántúl vonatkozásában általánosnak. Itt többnyire laza szerkezetű, szétszórt kis házcsoportokból álló telepeket ismerünk. Házak közti távolság általában 3-8 méter, a házak egy irányba tájolva helyezkedtek el. Néha szinte sorokban követik egymást.51 Szigetszentmiklóson a kunyhók körül gödörbokrok vannak. Külön csoportosulnak a nagyobb kemencés műhelyek is. A köztes üres térségeken a felszíni épületeket tartó cölöplyukak száma nő meg.S2 Hasonló a helyzet Nagytétényben is. A lakóházakat eltérő rendeletetésű gazdasági objektumok veszik körül, külön csoportot alkotnak a gödrök, illetve a felszíni cölöpszerkezetes házak.53 Az elszórtan elhelyezkedő települési egységek között lévő üres helyeket valószínűleg zöldség- és gyümölcstermesztés, esetleg éjszakai vagy téli állattartás céljaira használták fel a kelta telepeken.54 A fentiek az érdi telepre csak részben érvényesek, a feltárt teleprészlet egyébként is túl kicsi messzemenő következtetések levonásához. A házak többsége K—Ny, DK—ENy irányba tájolt. A terület közepén valóban van egy üres rész, melyet nyugati és déli oldalon szabálytalan sorban vesznek körbe a házak s kisebb munkagödrök. Az északi oldalon mi csak gödröket találtunk, de házak még lehetnek a fel nem tárt részen. Keleten pedig nincsenek házak, az üres tér egészen a patak melletti árokrendszerig tart. A műhelynek tartható padkás házak a déli részen egy sávban követik egymást. A házak között lévő távolság teljesen szabálytalan: 6-24 méter között váltakozik. A budakalászi telepen a két lakóház között 18 méter a távolság és a gödrök körülöttük csoportosulnak. Az újabb ásatások során tártak fel olyan késő kelta (LT C) telepet is, ahol még lazább, egymástól 20—50 méterre lévő házak kerültek elő (például Ménfőcsanak).55 A fentiek alapján az érdi telepünk nem csak egy kis, pár házból és gödörből álló tanya, hanem már faluszerű település, amelyet árokrendszer védett és szerkezetében is megfigyelhetők bizonyos szabályszerűségek. Ottományi Katalin: Késő kelta telep Érd határában 3. Leletanyag 3.1 Kerámia (24. táblaJ Nagy része homokkal soványított, erősen csillámos anyagú. Ez mind a korongolt, mind a kézzel formált kerámiára jellemző. Ezek az edények helyi anyagból, Duna-menti homokkal soványítva, valószínűleg helyben, vagy egy közeli nagyobb telepen készülhettek,56 bár erre utaló bizonyíték jelenlegi ásatásunkon nem került elő. Mindössze egy bizonytalan rendeltetésű töredékünk van (két egymáshoz égett kerámiarúd), amely esetleg égetési selejt lehet (11. tábla 7). Összetételét tekintve majdnem egyforma arányban találhatók a korongolt és a kézzel formált edények. Ez nem jellemző a késő kelta telepekre, mindig jóval több a korongolt kerámia (lásd Gellérthegy, Esztergom, Budaörs, stb.).57 Bár néha előfordul hasonlóan magas kézzel formált kerámiamennyiség, de nem az LT D, hanem a korábbi időszakban (például Győr—Ménfőcsanak).58 Az érdi korongolt kerámia többsége szürke, simított felületű. Ez más kelta telep esetében is így van. Ménfőcsanakon például a szürke edények 80-90%-a simított volt.S9 Gyakran megfigyelhető, hogy ugyanazokat a típusokat kézzel formált és korongolt változatban is gyártották (például behúzott peremű tálak). Olyan kis mennyiség a festett és a grafitos edénytöredék, hogy a korongolt kerámián belül nem érdemes százalékos statisztikát számolni.60 50 Kari 1996a: 147; Brezinova 2000: Abb. 4; Tankó 2005:138; Szabó—Guillaumet-Kriveczky 1997: 81-85 (Sajópetri-Hosszú-dűlő). 51 Petres 1971: 132. Horváth 1987: 66 - Balatonmagyaród-Kiskányavár (5 ház) és Nagykanizsa-Dávid-dűlő esetében (11 ház) a házak szinte sorokban követik egymást (6. és 12. kép). Horváth-Frankovics 2009: 64-65 (Nagyrécse-Bakónaki patak: 8 téglalap alakú ház, szemközti oldalon egy-egy cölöplyukkal), 77-78 (Zalakomár-Alsócsalit: egy sorban 8 földbemélyített ház), 80 (Zalakomár-Kiskomáromi-berek: 3 ház egy sorban, rövidebb oldal közepén cölöplyuk). 52 Szilas 2002:127. s3 Beszédes—Szilas 2005: 153. 54 Kari 1996a: 156-158; Tankó 2005: 138. 55 Ottományi 2009: 1. kép 3; Egry 2007: 34. 56 A szomszédos Nagytétényben az elmúlt években tártak fel egy nagyobb késő kelta telepet, kerámiáját eddig még nem publikálták. Érdemes lenne összehasonlítani az érdi telepünk anyagával. Szilas 2002; Beszédes-Szilas 2005:153-154. 57 Bónis 1969:18. Budaörsön az objektumok 97%-ában volt korongolt, szürke áru és csak 63%-ban kézzel formált. Ottományi 2012:291 (17. ábra). 58 Tankó—Egry 2009: 404 (korongok 50—70%, kézzel formált 30—50%, grafitos 43%). 59 Tankó 2005: 66. 60 Vörös-fehér festett: 3 darab, grafitos: 6 darab, besimított: 7 darab, szürke kerámia pedig több száz. A Gellérthegyi újabb ásatásokon az anyag 3%-a grafitos, festett 5,5-7%, szürke kerámia 62,5%. Barral 1998. 64
