Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Mali Péter: Biatorbágy-Szarvasugrás középső bronzkori temetője
Mali Péter: Biatorbágy-Szarvasugrás középső bronzkori temetője A vizsgált temető esetében a temető teljes szerkezete ismert, viszont a rövid használati idő miatt rendszer nem figyelhető meg. A temetőhöz tartozó település nem ismert.120 Az antropológiai elemzés eredményeiről és nehézségeiről már volt szó. A rítus különbségeivel kapcsolatban csak az urna alatti gödörbe történő mellékletadást lehet említeni. így igazi eredményekre a mellékletek vizsgálata vezethet minket. Amennyiben feltételezzük, hogy a teljes lakosság reprezentálva van a temetőben, akkor a statisztikai megfigyelések alapján nagyjából a lakosság egy negyede részesülhetett a bronzok által szimbolizált presztízsben halála után.121 Ha azonban korosztályokra és nemekre bontjuk le, akkor egy kicsit árnyaltabb képet kapunk. Figyelembe véve a meghatározási nehézségeket, a felnőttsírok mindössze 22%-ban jelenik meg a bronz. Ezzel szemben az összes eltemetett gyermek 55%-a rendelkezik fém melléklettel, amely a bronzmellékletes urnák kor/nem szerinti megoszlásában megfigyelhető gyermek preferenciát tovább erősíti (4. ábra). A mellékletek fentebb említett Z-transzformációs elemzése alapján a legértékesebb tárgy a torques volt, de ezt egyedi volta miatt külön kell kezelni. Ezt követi a karika ékszerek csoportja, majd a tőrök és tűk csoportja egyenlő értékkel. A fejdísz, kompozit volta miatt, az alkotó egyes tárgyak összegeként abnormálisán magas értéket adna, de ha összevonva vizsgáljuk fejdíszként akkor alacsonyabb értékeket kap. Ezt azonban azért nem tehetjük meg, mert ahogy fentebb már láttuk, nem tudjuk bizonyosan megállapítani, mi tartozott a fejdíszhez és mi nem. így egyáltalában a jelenléte sem bizonyítható minden esetben, vagy akár egyes darabok indikálhatnák, hogy ott is fejdísz található, csak nem került földbe az egész tárgy. így a fejdíszek alkotó elemekként való vizsgálatánál kell maradnunk. További probléma, hogy töredékes tárgyakról van szó, így lehetséges hibafaktor, hogy a valóságban egy tárgyat több darabnak vesz a statisztika, mert mostanra már több darabra tört szét.122 Egy harmadik probléma a statisztikai módszerek érzékenysége a kiugró, egyedi darabokra, így egyesített kategóriákat kellett létrehozni, valamint a temetőben egyedül álló torquest kivonni a vizsgálatból, mivel irreálisan megnövelte volna a sírjának az értékét.123 Az egyes sírok gazdagsága a transzformáció összegzése után: a három, fejdíszesnek tartott sír (U8, U42, U72)124 a leggazdagabb, őket követi nagyjából egyenlő értékben két (három) gyereksír, amelyekben fejdísz részek töredékei találhatóak (U4, U21, U79),125 majd a három tőrös (U3, U25,U52) és három tűvel ellátott sír (U63, U80, U105),126 illetve a gyereksírok karika ékszerrel (U17, U51, U21).127 Az ezeken túl bronzzal eltemetett halottak esetében csak néhány spirálgyöngy vagy bronzcsövecske fordul elő. Ezek alapján a gazdag kategóriába 3 férfi, 3 nő és 8 gyermek került, míg a további 16 személy, bár a bronzok jelenléte miatt magasabb presztízsűnek számít, mint a temető átlagos sírjaiban nyugvók, de a fém mellékletes sírok között igen szegények. A mennyiségek vizsgálata esetében megfigyelhető a hármas szám ismétlődése, ez esetben feltételezhető, hogy három generáción keresztül használták a temetőt. Ha ezt elfogadjuk, akkor leosztva a generációkra egy tőrös, egy fejdíszes egyén jelenik meg a temetőben. Továbbá a tű melléklet esetében is számolhatnánk generációnként eggyel, de ezzel a feltételezéssel probléma, hogy tű minden esetben gyermek mellé került a sírba, így a fentebb kifejtett elképzelésbe kevésbé illik bele. A generációkra való leosztást folytatva, nemzedékenként van 2-3 gazdag gyermek és 7-8 kevésbé gazdag bronzos sír, valamint 28 fém nélkül eltemetett egyén. Az általános képet követően az egyes tárgyak, személyek, pozíciók és a társadalom vizsgálata a következő feladat. A kutatás jelenlegi állása szerint a bronzkorra legjobban egy örökletes főnöki társadalmat lehet rekonstruálni. Ezek alapvetően vérségi alapon szerveződnek.128 A továbbiakban ennek a kereteiben folytatódik a rekonstrukció. A tárgyak közül elsőként a fegyveres sírok kívánnak figyelmet. A tőrök megjelenése a sírokban egy erős, feltehetően harcos elitet jelent a társadalmon belül. Ez az elit a fegyverek segítségével definiálja saját magát a társadalom előtt, ennek megjelenése a rézkori idejétől megfogható, de maga a réteg erőteljesen a harangedényes kultúra kontextusá-120 Erről bővebben a Topográfia című részben. 121 Az összes sírok 27%-a tartalmaz bronzmellékletet. 122 Ebből a szempontból a spirálgyöngyök és a lemezből pödört csövecskék a legproblémásabbak. Ha ezeknél a tárgyakat megpróbálnánk a valós mennyiségükkel számolni, a temetőben megjelenő nagy számuk miatt a végső gazdagsági értékekben csak század vagy ezred pontokban mérhető különbség keletkezne, ami a nagyobb kép szempontjából elhanyagolható. 123 A hasonló felhasználhatóság miatt karikaékszerek alatt a karpereceket, illetve a fül- és haj karikákat, lemezékszerek alatt a nagyméretű pödört szélű, valamint a kis méretű pödört és pánsíp alakú lemezeket, míg csüngök alatt a félhold és a fordított szív alakú lemezcsüngőket, a spirálgyöngyöket és a bronzcsövecskéket értjük. 124 Bár antropológiai elemzés egyik esetben sem lehetséges, de a leletanyag alapján nőként határozhatóak meg. Erre lásd a Bronzmellékletes urnák antropológiai elemzése című részt. Az U42-es sír esetében feltételezhető, hogy nem teljes a sírba helyezett ékszerkészlet, mivel több fontos tárgy hiányzik, de ennek a lehetséges okairól a viseletrekonstrukciós részben már szó esett. 12э Az antropológiai anyag az U79 esetében meghatározásra alkalmatlan, de a mellékletek alapján ide tartozik. 126 Az U63-ból csontanyag nem lett gyűjtve, az U80 és az U105 infans II korú gyermek. 127 Mindhárom esetben legfeljebb 3,5 éves gyermekről van szó. 128 Bartelheim 2009: 41; Renfrew 1984;Weinberger 2008: 42-44. 44
