Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Kovács Ágnes: Arcos edények töredékei a Cegléd 4/1. lelőhelyről
töredékei speciális funkciójú gödrökben is előfordultak - például a Tiszaug-Vasútállomás,8 a Tiszaigar9 és a Gyoma- Ozed10 lelőhelyeken - az arcos edények négy jellemzője valószínűleg a szakrális-szimbolikus szférán belül értelmezhető, de emellett másodlagos jelentésként a csoportidentitást is kifejezheti.11 A szakálháti kultúra hatására a késő kottafejes és a korai zselíz fázisban a Dunántúlon is megjelentek az arcos edények, a szakálháti arcos edények négy fő jellemzője közül három megtalálható a zselízi kultúra arcos edényein is: 1. emberi arc ábrázolása, 2. az arcábrázolás alatt „M”-motívum, 3. női jegyek.12 A szakálháti kultúra legkorábbi fázisában az arcos edények csekély mértékben ugyan, de eltérnek a későbbi, klaszszikus daraboktól. Battonya-Vidpart lelőhelyen, a 2. ház omladékában talált arcos edény töredék formája zömökebb, a díszítése egyszerűbb, mint a későbbi arcos edényeké, az edény vállán oszlopos fogantyúk helyett apró könyökfiilek találhatóak. Az arcábrázoláson megtalálható a karcolt „M”-motívum, de a szemeket karcolt háromszögekkel jelezték és hiányzik a száj megjelenítése.13 Szintén a legkorábbi fázishoz tartozik Gyoma-Ozed lelőhely 4/a. gödrében előkerült, tojásdad testű arcos edény, vállán ívelt szalagfülekkel. Az arc ábrázolása, a plasztikusan megmintázott orr, a karcolt, vízszintes vonalakkal ábrázolt szemek és száj a későbbi, klasszikus arcos edényekhez hasonló, de „M”-motívum helyett két karcolt háromszög látható az arc alatt.14 A Cegléd 4/1. lelőhely arcos edény töredékei a 6. számú töredék kivételével a szakálháti kultúra klasszikus fázisának arcos edényeihez tartoznak. Nem találtunk olyan töredéket, amelyen az edények hátoldalán található, kettős karcolt szalagdísz biztosan azonosítható. Az 1., 2., 3., 5. számú töredékeken látható arcábrázolás, a karcolt, vízszintes vonalakkal jelzett szemek és száj, a plasztikus bütyökkel ábrázolt orr, a karcolt „M”-motívum, illetve a karcolt „M” részlete az általános szakálháti mintát követi. A töredékek mérete, alakja továbbá arra utal, hogy nagyméretű edények hengeres nyakából származnak. A legnagyobb méretű, 1. számú töredéken az arcos edények további jellemzői is felismerhetők. A perem alatt, az arc oldalán látható karcolt minta valószínűleg egyszerű hajábrázolás. Az edény hasán karcolt, ívelt szalagok indulnak, vörösre festették az „M”-motívum belsejét, és vörös festés nyomai láthatóak az arcábrázoláson is. Az edény nyakán körbefutó, karcolt vízszintes szalagdíszhez hasonló minta található Szentes-Ilonapart nagyméretű arcos edényén is.15 A töredék érdekessége, hogy egy olyan gödörben került elő, amelynek betöltésében vékony vörösessárga agyagsávot és sok égésmaradványt figyeltek meg. A középső neolitikum arcos edényei, illetve töredékei gyakran kerülnek elő különleges, speciális funkciójú gödrökben. A Gyoma-Ozed lelőhelyen feltárt 4/a. gödörben16 és a Törökbálint-Dulácska korai zselíz lelőhelyen talált gödör17 betöltésében szintén megfigyeltek keskeny, agyag záróréteget, valamint sok égésmaradványt. A Cegléd 4/1. lelőhely 547. objektuma az agyagréteg, égésnyomok, arcos edény töredék, illetve a benne talált emberi koponyacsont alapján valószínűleg szintén a szakrális-szimbolikus szférával hozható összefüggésbe. A 2. számú töredéken az arcábrázolásból csak kis részletek maradtak meg. A perem alatt körbefutó, karcolt vonalkázás és az edény nyakán körbefutó, ujjbenyomásos borda alapján Kunszentmárton—Kettőshalom18 és Csanytelek- Ujhalastó edényeire hasonlít. Hegedűs Katalin véleménye szerint a nyakon körbefutó, ujjbenyomásos borda talán nyaklánc ábrázolása lehet.19 A 3. számú töredéken is a klasszikus szakálháti arcábrázolás kis részlete látható, a karcolt, vízszintes vonallal ábrázolt szemek, a száj részlete, plasztikusan megmintázott orr, a töredék szélén látható karcolt háromszög valószínűleg az „M”-motívum részlete. A töredék hátoldalán induló, karcolt meander minta és a perem alatt körbefutó vonalkázás a kömlői arcos edényre hasonlít.20 A töredék érdekessége, hogy az arcábrázolás szélén plasztikus bordával az emberi fület is ábrázolták. A szakálháti arcos edényeken ritka a fül ábrázolása. Előfordul Gyoma-Özed21 lelőhely korai szakálháti Kovács Agnes: Arcos edények töredékei a Cegléd 4/1. lelőhelyről 8 Raczky 1982: 223,226. 9 Raczky 1992:151. 10 Goldman-Szénászky 2002: 55. 11 Raczky-Anders 2003: 167,170. 12 Kalicz-Makkay 1972: 12; M. Virág 1998: 70; Fábián 2005: 15. 13 G. Szénászky 1979: 68. 14 Goldman-Szénászky 2002: 55-56. 15 Kalicz-Makkay 1977: 189. tábla, 7. kép. 16 Goldman-Szénászky 2002: 55. 17 M. Virág 1998: 67-68. 18 Kalicz-Makkay 1977: 153. tábla, 5. kép. 19 Hegedűs 1982-1983: 40, II. tábla. 20 Danyi 2000: 2. kép. 21 Goldman-Szénászky 2002: 56.
