Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Kovács Ágnes: Arcos edények töredékei a Cegléd 4/1. lelőhelyről
fázisból származó edényén, valamint előfordul késő AVK arcos edényeken is. A Tiszafüred-Morotvaparton22 feltárt AVK telepen, a 7. gödörben, egy nagyméretű tárolóedény nyakán emberi arcábrázolás mellett félkör alakú, kiemelkedő bordával ábrázolták az emberi fület, az arcábrázolás felett karcolt, ívelt, a végén kétfelé ágazó minta látható. Szintén késő AVK telepen, Füzesabony-Kettőshalom23 lelőhelyen került elő egy arcos edény töredék, amelyen ívelt bordadísz ábrázolja az emberi fület. A Cegléd 4/1. lelőhelyen talált 3. számú töredék további érdekessége, hogy az emberi orrot nem egyszerű kis bütyökdísszel, hanem viszonylag élethűen, hosszúkás, háromszögletű bordával ábrázolták. A 3. számú töredéken látható fülábrázolás lehet a késő AVK kultúra hatása, de az élethű orr-fül ábrázolás egyúttal a lelőhely helyi, egyedi jellegzetessége is lehet. A 4. és 7. számú töredékeken hiányzik az arcábrázolás, ezeken a töredékeken a vaskos, oszlopos fogantyúk jelzik, hogy arcos edényekhez tartoztak. A töredékeken látható gazdag karcolt díszítés, a 4. számú töredék pasztózus vörös festése is egyértelműen arra utal, hogy arcos edények részletei. Számos hasonló töredék került elő Battonya-Gödrösök lelőhelyen is.24 Mindkét töredék oszlopos fogantyúján látható egy körkörös, abroncsszerűen kiugró megvastagodás, amely valószínűleg a karon viselt spondylusból csiszolt karperec ábrázolása.25 Battonya—Parázs tanya lelőhelyen, 252 cm mélyen került elő egy lapos testű, női alakot ábrázoló idol, amelyen az emberi karokat is élethűen ábrázolták. Az idol karjain, nagyjából a könyök magasságában hasonló széles kiugró rész látható, mint amilyen az arcos edények oszlopos fogantyúin is gyakran előfordul. A Cegléd 4/1. lelőhely arcos edény töredékei között, és egyben a szakálháti kultúra arcos edényei között is egyedi, különleges darabnak számít a 6. számú töredék. A töredék pelyvás soványítása az AVK nagyméretű arcos edényeire emlékeztet, hiányzik róla a szakálháti arcos edények gondos kidolgozása, a gazdag karcolt minták, a pasztózus festés. A perem alatt látható arcábrázolás hasonlít ugyan a szakálháti arcábrázolásokra - a vízszintes vonallal jelzett szemek és száj, a plasztikus bordával ábrázolt orr - a szemeket és a szájat azonban nem karcolt vonallal, hanem egyszerűen ujjal húzott, sekély barázdákkal mintázták meg. A töredékről hiányzik a szakálháti „M”-motívum, és hiányzik róla az AVK, Tiszadob-Bükk- Szilmeg-Esztár kör karcolt, ívelt, a végén kétfelé ágazó motívuma is. A 6. számú töredék a szakálháti arcábrázolások egyszerűbb, spontán, „hétköznapibb”, profán változatának látszik, valószínűleg pontosan ezért hiányzik róla az „M”-motívum. Kovács Agnes: Arcos edények töredékei a Cegléd 4/1. lelőhelyről 22 Siklósi 1991: 22, II. tábla 1. kép, 1/A. kép. 23 Kalicz-Makkay 1977: 61-62, 87. tábla 1. kép. 24 Goldman 1978: VI. tábla 5., 6., 8., 10., 14., 16. kép; VIII. tábla 1., 4., 5., 6., 8., 9. kép; IX. tábla 12., 14., 17. kép; XII. tábla 3., 9., 11. kép. 25 G. Szénászky 1977: 219; Kalicz-G. Szénászky 2001: 45. 21
