Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Kovács Ágnes: Arcos edények töredékei a Cegléd 4/1. lelőhelyről
dékeket találtak. Valószínűleg az újkorban ásott kút metszette a középső neolit jelenséget. Leltári szám: KIVI RGy 2004.2.552.1. 6. számú töredék (3. tábla 2) Leírás: sárga, szürkéssárga foltos, belső felületén nagy részén lekopott, egyenes peremű, nagy, tölcséres nyakú, tojásdad testű tárolóedény töredéke, a nyakon kopott, lapos, ujjbenyomásos bordával. A perem alatt arcábrázolás látható, rövid, sekély, ujjal húzott, vízszintes barázdák jelzik a szemeket, köztük hosszúkás, rövid borda az orrot, alatta rövid, vízszintes, ujjal húzott mélyedés ábrázolja a szájat. Az edény pereme ujjbenyomásokkal díszített. Előkerülés helye: 739. objektum, a nyesési szinten nagy, sötétbarna, enyhén paticsszemcsés, kerek folt, amely 60 cm mélyen 190-290 cm széles, 450-500 cm hosszú, ovális gödörként folytatódik. Oldala részben egyenes, meredek, részben ívelten szűkülő, alja egyenetlen, 90—110 cm mély, nyugati része sekélyebb. A gödör felső 60 cm-ében nagy mennyiségű lelet feküdt (kerámiatöredékek, őrlőkövek, kőbalta, állatcsont, patics), a gödör északi szélén egy 60x100 cm nagyságú, paticsos omladékot találtak. Leltári szám: KM RGy 2004.2.560.4. 7. számú töredék (4. tábla 1-2) Leírás: sárga, belső felületén simított, arcos edény nyakának töredéke, a nyakhoz csatlakozó oszlopos fogantyúval. A fogantyú a közepén erősen kiszélesedik, mellette a nyakon karcolt, vízszintes egyenesekből álló díszítés látható, amelyet rövid, karcolt, függőleges vonalak osztanak, a fogantyú másik oldalán karcolt, egyenes vonalakból álló minta látható. Előkerülés helye: 773. objektum, 3x3,5 méter nagyságú, szabálytalan alakú, szűkülő falú, ívelt, teknős aljú, 60 cm mély gödör. A gödör betöltése sötét szürkésbarna, enyhén hamus, patics- és koromszemcsés, agyagos humusz. A gödörből gazdag leletanyag, kerámiatöredékek, állatcsontok, őrlőkő töredékek kerültek elő. Leltári szám: KM RGy 2004.2.585.94. A Kárpát-medence középső neolitikumának jellegzetes leletei az arcos edények. Kelet-Magyarország területén az arcos edények két nagy csoportja fordult elő. Az első típus az AVK legkorábbi szakaszában megjelenő, majd aTiszadob- Bükk-Szilmeg-Esztár körben továbbélő arcos edények, amelyek egyedi jellemzője a két ágra szakadó, karcolt, ívelt motívum. Az arcos edények másik nagy csoportja a szakálháti kultúrában jelent meg. A szakálháti kultúra két típusú arcos edényt készített. A szakálháti arcos edények ritka típusa a kisméretű, henger alakú edény arcábrázolással (például a Csanytelek-Újhalastó 4. gödörben,4 5 illetve a Battonya-Gödrösök 1. házban talált edények5). A szakálháti kultúra arcos edényeinek másik típusa a szakálháti telepek gyakori és jellegzetes kerámialelete, a nagyméretű, karcolt „M”motívummal díszített arcos edény.6 7 A nagyméretű arcos edények hengeres, vagy enyhén tölcséres nyakúak, erősen ívelt, gömbös hasúak, a Battonya környéki szakálháti arcos edények 60-145 cm magasak. Az arcábrázolást az edények nyakán, a nyak felső harmadán találjuk. A szemeket és szájat karcolt vonalak, az emberi orrot bütyökdíszekjelzik. Az arcábrázolás alatt található a karcolt „M”-motívum, amelynek gyakran a belseje is díszített. A nagyméretű arcos edények jellemzője a gazdag díszítés, az arcábrázolás mellett karcolt cikkcakk, lépcsőminta, fonatminta, karcolt meander, az edény hasán karcolt, egymásba kapcsolódó spirálok. A karcolt mintákat gyakran vörös- és sárga pasztózus festés egészíti ki. Az arcos edényeken nemcsak az arcábrázolás jelzi az emberábrázolást. Az edények hengeres nyaka mellett található megvastagodott, oszlopszerű fogantyúk emberi karokat, az edény pereme alatt látható, keretbe foglalt karcolt minták valószínűleg hajviseletet ábrázolnak.' A Raczky-Anders szerzőpáros a szakálháti kultúra arcos edényeinek négy jellemző vonását emeli ki: 1. az emberi arc ábrázolása, 2. az „M”-alakú motívum, 3. az edények hátoldalán található kettős szalag, 4. női jegyek. Véleményük szerint az „M”-motívum hasonlójellegű információt hordozhat, mint a Felső-Tisza-vidékTiszadob-Bükk-Szilmeg- Esztár kultúráinak karcolt, ívelt motívuma, ugyanakkor a konkrét jelentéstartalma eltérő lehet. Mivel az arcos edények Kovács Agnes: Arcos edények töredékei a Cegléd 4/1. lelőhelyről 4 Hegedűs 1982-1983: 39. 5 Goldman 1978: 17-19. 6 Kalicz-S. Koós 2000: 18-21; Raczky-Anders 2003: 159,167. 7 Kalicz-Makkay 1972: 9-12; Kalicz-Makkay 1977: 91-92; Goldman 1978: 33-39. 19
