Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Tettamanti Sarolta: Régészti kuttások a váci vábren 1998-2002 között
Tettamanti Sarolta: Régészeti kutatások a váci várban 1998-2002 között Feltártunk egy 2,5-3,5 méteres váltakozó szélességű falat, amely 5 méter hosszan maradt fenn. Folytatásának kutatását a kolostor fala akadályozta (további részeit a barokk építkezés megsemmisítette). D-DNy felé a köveit kitermelő, újkori törmelékkel betöltött árok mutatta, hogy ívben folytatódik tovább.7 A falhoz nyugat felől csatlakozva több egymáshoz, egymásra épített falmaradvány került elő, amelyeket ugyancsak a kolostor épülete miatt nem lehetett tovább kutatni. DNy felé további fal/alapfal részletek mutatkoztak, közöttük jelentősebb egy négyszögletes pilléralapzat. A széles faltól északnyugatra a kolostor sarkáig, a feltárás széléig tartó részen két további építmény került elő. Egy téglaboltozatos pince, amelynek alapfala össze volt építve a kolostor itt megfigyelt középkori eredetű alapfalával.8 Mellette dél felé egy kis négyszögletes épületet tártunk fel, a 2002/15. számú objektumot, amelynek részletes bemutatását alább szeretnénk elvégezni. Az épületrészek keltezéséről a következőket lehet mondani. A nagy ívelt vonalú fal a középkor legkésőbbi idején (15. század vége-16. század eleje) épülhetett, de nem tudjuk kizárni a török kort sem. A falcsonkok, alapfalrészek középkoriak. A pince talán kétperiódusú: középkori és 17-18. századi. A kis épület, betöltésének anyagából következtetve legkésőbb a 16. század első felére keltezhető. A többi falról pontosabb datálást a hozzáférhetetlenség és az igen erős török kori és 18. századi bolygatottság miatt nem tudunk megengedni. Területünkön feltártunk még gödör objektumokat: két gödör kvád jellegű cserepekkel, két kora Árpád-kori,9 egy közép-, s egy török kori objektum. Területünk nyugati részén három temetkezés, valamint bolygatott vázmaradványok is előkerültek. Ahogy az I. helyszínen leírt sírok, a 18. századi források és az 1980. évi feltárás eredményei bizonyítják, a székesegyház körüli temetőhöz tartoztak ezek is.10 IV. helyszín Az I. és a III. helyszíntől délre, délnyugatra terült el (1. tábla) a negyedik helyszín. A közbe eső térség feltáratlanul maradt, mert a Dunára néző várfal helyreállítási, építési munkái folytak az ásatással egy időben, itt közlekedtek a gépjárművek. Területünk északkeleti felében több rétegben sűrűn találtunk régészeti jelenségeket. Igen változatosak voltak itt a töltés- és rétegviszonyok egészen az érintetlen barna homok jelentkezéséig. Ez 0,90-3,50 méteres mélységkülönbséggel volt észlelhető a belemélyedő objektumok és több korszak tereprendezései miatt. A másik délnyugat felé eső rész (mintegy 600 mj humuszolás után negatívnak mutatkozott. Feltártunk egy sajátos, derékszögben (ÉNy-ÉK) húzódó falmaradványt, amely részben alapozási árokként, részben bontásból visszamaradt kőomladékként jelentkezett. Tőle délre cölöpsor szakaszai, külső oldalukon árok/domblejtő mutatkozott. Beépítettség miatt itt tovább nem kutathattunk. A talált falról feltételezzük, hogy a várfal része. Csak további ásatás döntheti el, hogy azon a részen vagyunk-e, ahol az 1680. évi katonai felmérés szerint a vár területe öszszeszűkül11 (2. tábla 1). További objektumok: egy kora vaskori, 11 kora Árpád-kori gödör12 hét középkori objektum, valamint egy kis négyszögletes épület erősen dúlt alapfalai. Figyelemre méltó egy kő-, tégla boltozató kemence jól megépített tüzelő résszel, bőséges és értékes 15. századi leletanyaggal. Említünk még egy sajátos jelenséget: két derékszögben elhelyezkedő, egymáshoz szorosan csatlakozó tömör sárga agyagsáv. Feltártuk egy soros temető 21 sírját. A temetkezések legtöbbje nem az altalajon, hanem vékony törmelékes rétegen feküdt. Két lelet keltez: egy „S”-végű és egy sima bronzkarika az egyik sírból. Három esetben figyeltünk meg egymásra temetkezésből következő sírdúlást, mégis alapvetően soros jellegű a temetőrész. Összefüggését a fönt leírt székesegyház körüli temetőrészekkel a feltáratlan közbe eső terület miatt nem tudjuk megállapítani, minden esetre a kora Árpád-korra keltezzük. Rácz Tibor Ákos, akinek az ásatási anyagomból a kora Árpád-kori leletegyütteseket átengedtem, nem ért egyet a keltezésemmel.13 7 A fal kis részlete 1985-ben már felszínre került: MRT 13/2.397. 8 MRT 13/2. 393. 9 Rácz 2014. 10 TIM A Nr. 1126-81; MRT 13/2.394-395; Tettamanti 1994:106. 11 Idézi: MRT 13/2. 384 (forrásával együtt), 67. tábla; Tettamanti 1994: 11. tábla 2. A katonai térkép szerint a K-i és a D-i várfalat kettős árok övezte. 12 Rácz 2014. 13 Rácz 2014. 154
