Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Tettamanti Sarolta: Régészti kuttások a váci vábren 1998-2002 között
Tettamanti Sarolta: Régészeti kutatások a váci várban 1998-2002 között Tettamanti Sarolta Régészeti kutatások a váci várban 1998-2002 között A teljes feltárás rövid ismertetése1 A kezdetektől, illetve az 1978-tól 1990-ig végzett munkáról szóló publikációk ismertek.2 1998-tól kezdődően négy területen dolgoztunk, legnagyobbrészt a korábban megnyitott felületekhez csatlakozva. A vár belsejében, valamint a DNy-i és a DK-i erődítési vonalak mentén összesen 1.460 négyzetmétert vizsgáltunk át (1. tábla). I. helyszín A ferences kolostor déli sarka mellett megkerestük a félkör alakú torony délkeleti sarkánál kelet felé induló falat,3 s itt folytattuk tovább a feltárást. Nagyobb faltömböt és egy kisebb omladékot, egy rézkori, három középkori, egy törökkori gödröt, valamint 11 sírt találtunk. A terület igen bolygatott volt, legfőképpen a kolostor itt elhaladó szennyvízcsatornája miatt. A falak alapfalak voltak, járószintet nem találtunk, az altalaj fölött közvetlenül omladékos, törmelékes betöltés következett. A temetkezések templom körüli temető sírjai voltak, az egymásra temetkezések következtében sírdúlások voltak megfigyelhetők. A gödrök és a sírok egymáshoz viszonyított helyzete szerint a temetőrész kis időkülönbséggel későbbi volt a középkori gödröknél, ami a 15. századot, a 16. század elejét jelenti. A térségben igen nagy mennyiségű leletanyagot gyűjtöttünk, a legtöbbjét bolygatott, másodlagos helyzetből. Itt utalunk a már közölt 1998/4. számú objektumra, amelynek betöltéséből 12. századi keresztelő medence darabjai és 14. századi körmeneti kereszt igen roncsolt töredékei kerültek elő.4 III. helyszín5 Az előző területtől 13 méterrel EK felé, közvetlenül a kolostor fala előtt nyitottuk meg a következő kutatási felületet. Ennek egy részén Kozák Károly 1979-ben és 1980-ban végzett leletmentő, szondázó jellegű ásatást. Eredményeit összefoglalta a Régészeti Topográfia számára.6 A székesegyház szentélyének és a déli oldalon húzódó kápolnáknak a falmaradványait vélte fölfedezni. A terület teljes föltárása természetesen egészen más eredményekhez vezetett. 1 A feltárások 1978-1985 között a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága költségvetéséből folytak. 1987-2002 között Vác Város Tanácsa, illetve Önkormányzati Hivatala kezdeményezte és támogatta a további kutatást, valamint az 1991-től induló műemléki helyreállítást. Philipp Frigyes főépítész, Vladár Ágnes és P. Samu Viktória műemlékes szakemberek munkáját, valamint a Dunára néző várfal építését kivitelező HÓD Kft. (Nagymaros) tevékenységét kell köszönettel megemlítenem. Jelen tanulmány elkészítéséhez nyugdíjasként támogatást kaptam a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságától. Köszönetemet fejezem ki Rácz Tibor Ákosnak, Szászvári Lindának, Érdi Benedeknek, Jakucs Jánosnak a segítségükért és a munkájukért. 2 MRT 13/2. 379-404; Tettamanti 1994.101-174. 3 MRT 13/2. 390; Tettamanti 1994: 102. 4 Tettamanti 2004b: 297-309; Somlósi 2004: 311-322 (a helyreállítás igen pontos és szép). 5 A számsorrend a felületek nyitásának időbeli sorrendjét jelenti az ásatás folyamatában. 6 MRT 13/2. 393-394. 153
