Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Sömjéni Anikó: 15-17. századi kályhacsemep leletek a váci várból
Sömjéni Anikó: 15-17. századi kályhacsempe leletek a váci várból Bertalan Vilmosné óbudai ásatásai során kerültek elő az imént tárgyaltakhoz igen közelálló darabok, amelyeknek Juhász Etelka, a csempék feldolgozója szerint „négy formai változata” van.213 Főleg a sasok nyakának mintázata tér el egymástól. Juhász kiemelte a sümegi darabokkal rokon vonásokat, például a „ferde kockamintát a nyakon és a combon.” Állítása szerint az óbudai csempék megelőző nemzedékét a sümegi csempék között lehet megtalálni, így az óbudai darabok közt „idegen munkának tekinthető” példányok is vannak. A feltárások során az egyik selejtgödörből előkerült egy „nyomó mintalap töredéke”214 215 is, amely arra utal, hogy a csoport gyártása nem korlátozódott Sümegre, illetve annak környékére. A töredékek készítési ideje a 17. század közepétől egészen a 17—18. század fordulójáig képzelhető el.2is Az előkerült váci töredékek nagy mennyisége miatt feltételezhető, hogy kétfejű sasos kályha, esetleg kályhák álltak a vár területén. Az óbudai helyi készítésű analógiák arra engednek következtetni, hogy az ebbe a kétfejű sasos csoportba tartozó töredékek készítési helye akár még Vác is lehetett. 5. csoport — az „A” kétfejű sasos kályhacsempékkel rokon darabok Az „A” kétfejű sasos kályhacsempe csoporttal rokon darabok közül összesen három ismert, és a töredékek két típust alkotnak (16. tábla 3-5).216 Ezek finoman iszapoltak, világosrózsaszínre-sárgára, illetve fehérre-sárgára égett agyagból agyagból készültek, jó minőségű fényes zöld-sötétzöld ólommázasak. A darabok falvastagsága elég csekély. Textillenyomat nincs a kályhacsempék hátoldalán. A töredékek jó minőségű éles dúcról készültek, a részletek aprólékosak, kidolgozottak. 1. típus A 16. tábla 3. töredékén a sas nyitott csőrrel és kioltott nyelvvel látható. Az ilyen sasos ábrázolás Magyarországon nem gyakori, de néha előfordul. A tárgyalt darabhoz stílusában közelálló töredék egyenlőre nem ismert, de a kompozíció párhuzama Sárospatakon került elő, az ottani trinitárius kolostor 1966-os ásatása során. Ringer István véleménye szerint a töredék a 16. század elejére keltezhető és kompozíciója a svájci kétfejű sasos ábrázolásokkal rokon.217 A sárospataki töredékek sasos ábrázolásai közeli párhuzamát jelentik a fülek!218 ásatásokon azonosított darabokénak, amelyeknek a készítési idejét Kalmár János és Kozák Károly a 16. századra tették.219 2. típus A 16. tábla 4. töredékén a sas babérlevélszerű toliakkal borított nyaka, a nyakánál lebegő igen míves korona és a feje felett lévő glória részlete látható. Az összes bemutatott kétfejű sasos töredék közül ez az egyik legkvalitásosabb darab, a koronán kívül a sas tollain lévő apró vonalkák is jelzik a finom kivitelezést. A 16. tábla 5. példányán a sas nyakának, a koronának és a glóriának a töredékes ábrázolása figyelhető meg. A darabok stiláris szempontból a sümegi párhuzamú220 kétfejű sasos körrel rokonok, de külön típusnak minősülnek. Alaposabb elemzésükhöz újabb párhuzamok előkerülésére lenne szükség. 6. csoport - „B” kétfejű sasos kályhacsempék A „B” kétfejű sasos kályhacsempe csoportból jelen tanulmányban tizennégy példányt mutatok be221 (17. tábla 1 — 19. tábla 8).222 A töredékek jelenleg egy típusba sorolhatóak. Mivel a kályha egyéb alkotóelemei nem kerültek elő, további típusok elkülönítése nem lehetséges. 213 Juhász 1999: 361. 214 A Zichy utca 7. szám alól került elő. Juhász 1999: 361. 215 Juhász 1999: 361. 216 A 16. tábla 3-5. töredékei a váci vár területéről kerültek elő. 217 Magyar-Ringer 2007. 218 Kalmár 1959: XXXVIII. tábla 1,2,23. 217 Kozák 1963a: 179 (55. kép, az egyik darab zöld ólommázas, a másik vegyesmázas). 220 Kozák 1963a: 168,170-174. 221 A csoportba összesen 18 töredék tartozik. 222 A 17. tábla 1.-19. tábla 8. töredékei a váci vár területéről kerültek elő. 134
