Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Sömjéni Anikó: 15-17. századi kályhacsemep leletek a váci várból
részek egy központi kis virágból nőnek ki, és egy négyszögletes elemet töltenek ki, amelyre baldachinos ív borul. A baldachinos ív részlete a 4. tábla 3. töredékén látható.101 A korai Csalogány utcai darabok általában vegyesmázasak. A virágok egy része zöld ólommázas és fehér ónmázas. Az agyag fehér színe, akárcsak a korai csoportnál, a váci daraboknál is megegyezik. Viszonylag elterjedt típus, Budán Garády Sándor kutatásai során kerültek elő vegyesmázas töredékei a Gyorskocsi utca 19. sz. alól és a nyéki kastélyból. Az esztergomi palotából származó anyagban szintén vegyesmázzal fordul elő.102 Érdemes megemlíteni az Ónodról103 és a Fülekről104 előkerült fehérre égett agyagú vegyesmázas darabokat is. A típus Eszak-Magyarországon a Miskolci Mihály-körben105 igen gyakori zöldmázas kivitelben. Éppen ezért a bemutatott töredéknek e körben való keletkezése sem kizárt. Ez esetben inkább aló. század második felére keltezhetőek. Diósgyőrött vegyesmázas és zöldmázas kivitelben is előfordulnak, az itteni műhelyben sokszor alkalmazták az egész csempe rozsdabarna mázzal való fedését is.106 Közkedveltsége ellenére a tárgyalandó Csalogány utcai 5. típushoz képest kevésbé elterjedt. 5. típus A Csalogány utcai 5., lunettás-palmettás típusba107 108 egy töredék (4. tábla 4)m tartozik. A töredék elülső oldalán fehérre, hátoldalán sárgára égett agyagú, finoman, jól iszapolt, aprószemcsés soványítású és vegyesmázas (barna és zöld ólommáz, fehér ónmáz). A központi lunettás elem Holl Imre véleménye szerint hét levélből álló palmetta. A díszítmény hétszirmú virágként is értelmezhető.109 A töredék a levelek alatti íves motívum alapján korai darab, mivel a típus később sematizálódott, az oszlop már eltűnt a Miskolci Mihály-kör csempéin. A korai darabokon a lunettát-palmettát két stilizált oszlop tartja, a köztük lévő mezőt két „S”-alakban összefonódó elemben elhelyezett levelek és gyöngyök díszítik.110 A kályhacsempék eredetileg vegyesmázas, később zöldmázas kivitelben készültek, akárcsak a Csalogány utcai csoport többi terméke. Az igen népszerű típus továbbélt a Miskolci Mihály-körben. 6. típus A Csalogány utcai 6., akantuszos-palmettás párkánycsempe típusba111 öt töredék sorolható112 113 114 (5. tábla 1-6. tábla 2).m Az 5. tábla l.,w J.11S és a 6. tábla 1. töredéke finom fehérre égett agyagú és vegyesmázas (fehér ónmáz, sárga és zöld ólommáz). Az 5. tábla 2. töredéke sárgásfehérre égett agyagú és folyatott sárgásbarna-zöld ólommázas technikával készült. A 6. tábla 2. töredéke finom fehérre-világos rózsaszínre égett agyagú és világos zöld ólommázas. Az 5. tábla 1. teljesen restaurált párkánycsempe. A díszítőelemek modellálása elég lapos. A felső sávban lévő gyöngysor alatt akantusz-palmetta levélsor látható, minden levél tövénél kör alakú bemélyítés van. A párkánycsempe alját furészfogsor zárja. Az 5. tábla 2. töredéken a kompozíció felső része, a gyöngysor motívum és akantusz-palmettalevél részlete látható. Az 5. tábla 3. töredékén a kompozíció alsó része, a fűrészfogsor, a levelek alja és egy bemélyített gyöngy látható. A 6. tábla 1. töredékén a párkánycsempe teteje, a gazdagon profilált szél, az ez alatt futó gyöngysor és a levelek csúcsa szerepel. A 6. tábla 2. töredékén az akantusz-palmettalevél116 alja és a tövénél lévő bemélyített gyöngy látható. A Miskolci Mihálykörben való keletkezése sem kizárt, tekintve a zöld ólommáz használatát. Sömjéni Anikó: 15—17. századi kályhacsempe leletek a váci várból 101A 4. tábla 3. töredéke közölve: Kővári 1983: VII. tábla 4. A 4. tábla 3. töredékét Holl Imre sorolta a műhely termékei közé (Holl 1993: 250). 102 Holl 1993:250. 103Tomka 2009: 362 (2. kép 1,111/4. típus). 104 Kalmár 1959: 29 (LVII. 3). 105 Voit 1954:118-121. 106 Boldizsár et al. 2010: 33. 107 Holl 1993:248 (2. kép), 250; Garády 1944: CXXXVI. tábla, 396-397. 108 A 4. tábla 4. töredéke a Széchenyi utca 3—7. szám alatti kutatások során került elő. 109 Holl 1993: 250,253; Boldizsár et al. 2010: 29-30 (14. típus), 28 (22. kép). 1.0 Holl 1993: 248 (2. kép), 250; Garády 1944: CXXXVI. kályhacsempe, 396-397. 1.1 Holl 1993: 249 (7. kép), 250; Garády 1944: CXLIII. tábla 6,397. 112 Az összes töredéket bemutatom. Egy darabot nem ismertetek, mert töredékessége miatt bizonytalan a típushoz való tartozása. TIM Ltsz. 85.118.48. 113 Az 5. tábla 1. és 2. töredéke a váci várból került elő. Az 5. tábla 3. és a 6. tábla 1., illetve 2. töredéke a Március 15. tér 6. szám alatti kutatásokkal vált ismertté. 114 Az 5. tábla 1. töredéke közölve: Tettamanti 1994: 110,168 (35. tábla 2). 115 Az 5. tábla 3. töredéke közölve: Kővári 1983: VII. tábla 1. Az 5. tábla 3. töredékét Holl Imre sorolta a műhely termékei közé (Holl 1993: 250, 252). 116 Holl 1993:250. 127
