Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Sömjéni Anikó: 15-17. századi kályhacsemep leletek a váci várból
Sömjéni Anikó: 15-17. századi kályhacsempe leletek a váci várból A töredékek a Csalogány utcai párkánycsempe típusba tartoznak, illetve ebből vezethetőek le, ennek a variációi. Az 5. tábla 1-3. és a 6. tábla 1. töredékein megfigyelhető az igen vékony falvastagság, a vegyesmázon kívül a sárgásbarna, zöld ólommáz együttes alkalmazása is előfordul (5. tábla 2). Az elmondottak alapján e kályhacsempék a műhely működésének korai szakaszában keletkeztek. A darabok finom kivitelezésük miatt nagy biztonsággal köthetők a Csalogány utcai-körhöz. Az akantuszos-palmettás töredékek növényi motívuma meglehetősen egységes, akár reneszánsz, akár barokkos változataikat nézzük. A legtöbb esetben ötujjú levelekről van szó,117 stílusuk, megfogalmazásuk azonban más.118 E lábazati párkánycsempe az egész 16. század folyamán uralkodó forma, amely a Csalogány utcai csoport egyik legnépszerűbb típusa, az első, gyöngykoszorús mellett. Nem véletlen, hogy a váci lelőhelyeken a 6. típusba sorolható töredékből került elő a legtöbb. A típus a 16. század második felében leginkább zöld ólommázzal fordult elő.119 A Miskolci Mihály-körben is eredeti formájában élt tovább, kevés változtatást végeztek rajta, ellentétben például a 4. baldachinos vagy az 5. lunettás-palmettás típussal, amelyek az idők folyamán egyre sematikusabbak lettek. A 6. párkánycsempe típussal Egerben és Diósgyőrött120 is találkozunk, ahol szép vegyesmázas példái vannak. Jó párhuzama található Füleken,121 ahol plasztikus, illetve laposabb kiképzésű darabok fordulnak elő. Ezen kívül Szolnokon is fellelhetőek ilyen töredékek.122 Ónodon szintén azonosították a típus vegyesmázas és zöld ólommázas párhuzamait.123 E példákon kívül még Szécsényből124 és Szerencsről ismerünk vegyesmázas125 akantuszos-palmettás párkánytöredéket. Szerencsen a 16. század közepén e kályhacsempék a vár első kályháinak lehettek részei.126 7. típus A 6. tábla 3. töredéke127 sárgásfehérre égett agyagú, finoman, jól iszapolt, vegyesmázas. A mázszínek (fehér ónmáz, világoszöld és sárgásbarna ólommáz) kissé egybefolytak, de a töredék éles, jó minőségű dúcról készült. A kályhacsempe díszítését a reneszánszban kedvelt olaszkorsó motívum alkotja. A korsóban eredetileg virágcsokor volt, de a darabnak ez a része letörött, csak a virágok tövének részlete látszik. A töredék jobb oldalán az egyik erezett növényi levél igen apró, fehér ónmázas részlete figyelhető meg. A töredékesség miatt nem dönthető el, hogy a korsónak volt-e füle. A Csalogány utcai típuson nincs fül,128 a későbbi variációkon viszont gyakori. Érdekes a korsó igen egyszerű díszítése, a vállán kettős borda látható, a talpkarima felett egy vékony borda vonul végig. A legtöbb darabon, például a Csalogány utcai példányok korsóin ennél összetettebb díszítés látható.129 Holl Imre felhívta a figyelmet arra, hogy a kályhacsempe legkorábban a Csalogány utcai termékek között bukkant fel egyszínű sárga vagy zöld ólommázas kivitelben.130 A vegyesmázas darabok ritkák. A Csalogány utcai példány131 csak kompozíció tekintetében rokonítható a váci töredékkel, a váci töredéken a korsó nyújtottabb arányú, mint a Csalogány utcain. A típust a Miskolci Mihály-kör nem vette át, de Diósgyőrből is ismert egy stílusában párhuzamnak nem mondható sárgás agyagú, zöld ólommázas darab.132 Az ónodi vár 2003-2006-os ásatásán népies jellegű 17. századi sematikus változat került elő.133 A váci töredék esetében 16. századi keltezést javaslok, erre utal a vegyesmáz alkalmazása és a modellálás finomsága. Az olaszkorsós minta elterjedését mutatja, hogy a kolozsvári asztalosok mintakönyvében is szerepel.134 117 Sabján-Végh 2002: 275,277,278 (8. ábra). 118 A nyolc kisebb levéltagból álló akantusz-palmettalevelek is gyakoriak. Boldizsár et al. 2010: 24 (16. kép, A-E 1-2. típus rekonstrukció), 24-25, 33—34 (1-5. típus), XLII—XLIV. tábla 66-70. 119 Vida 2008:59. 120 Boldizsár et al. 2010: 24 (16. kép, A-E 1-2. típus rekonstrukció), 24-25. 121 Kalmár 1959: 31-32, LXV. tábla 1,2. 122 Havassy (szerk.) 2002: 94 (Kát. 121). 123 Tomka 2009:364,363 (3. kép 1, III/6a. típus zöld ólommázas; 3. kép 2, III/6b. típus vegyesmázas - ez a mázfajta ritka ennél a típusnál) 365,373, 374 (10. kép 1, IV/8a. típus; 10. kép 2-3, IV/8b. típus; 10. kép 4, IV/8c. típus, zöld ólommázasak). 124 Bodnár 1988:17 (Kát. 30, XXI. tábla 30). 125 Gyuricza 1992: 69 (Kát. 243), 134 (243. kép) 126 Gyuricza 1992:17,68-71 (Kát. 241-270), 134-140 (241-270. kép). 127 A 6. tábla 3. töredéke a váci várból származik. Közölve: Tettamanti 1994: 110,167 (34. tábla 5). 128 Holl 1993: 256 (18. kép). 129 Holl 1993: 256 (18. kép); Boldizsár et al. 2010: 54 (51. kép), 55. Elképzelhető, hogy az egyszínű sárga, zöld ólommázas darabok esetében aprólékosabb díszítést alkalmaztak. 130 Holl 1993: 256. 131 Garády 1944: CXLIII. tábla 1,397. 132 Boldizsár et al. 2010: 54 (51. kép), 55. 133 Tomka 2011a: 280 (9. kép 3, VI/8. típus). 134 Voit 1943:136. 128
