Rajna András (szerk.): Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 1. (Szentendre, 2014)
Rácz Tibor Ákos: Dabas középkori temploma és temetője
Rácz Tibor Ákos: Dabas középkori temploma és temetője biztosan egykorúak. A szabálytalan téglalap alaprajzú STR 46-ot mintegy 60 cm magasságban bontottuk ki. Ebből az alsó 40-50 cm az alapozás, 10—20 cm az eredeti felszín fölé emelkedő falazat. Egy kis felületen sikerült dokumentálni a falhoz csatlakozó, letaposott járószintet is, de sajnos datáló értékű lelet nem tartozott hozzá. A járószint alatti rész merőben különbözött a késő középkori templom foltokban megmaradt alapozásától. A falak pontos keltezéséhez tehát nincs támpontunk, mindenesetre abba a barna homokos feltöltésbe alapozták őket, amelyből a II. Béla érem származott. Az Árpád-kori falcsonkok alatt nem voltak korábbi sírok. A mellékletes sírok és a temető periodizációja 2012-2013-ban összesen nyolcvannégy temetkezést dokumentáltunk, melyek a templom északkelet-délnyugati tengelyéhez igazodtak. Rendkívül sok volt a szórvány embercsont; a koponyák száma alapján további 45-50 megbolygatott egyeddel számolhatunk. A kutatott terület északnyugati részén, a templom falain kívüli felületen a templom körüli temető egymásra zsúfolt sírjai jelentkeztek (4. tábla 1-2). A humuszos, barna feltöltődésben (STR 5) az eredeti talajból gyakorlatilag nem maradt dokumentálható felület; a sírok sűrűn, egymást vágva helyezkedtek el. A templom belsejében az egyes temetkezések beásását már nem tudtuk elkülöníteni, a szuperpozíciókat az elvágott vázak alapján állapítottuk meg. A sírgödrök alakja, ahol megfigyelhettük, lekerekített sarkú téglalap volt, faluk függőleges, aljuk egyenes. Koporsómaradványt hét elhunytnál tudtunk megfigyelni. A STR 53 temetkezés jobb oldalán vaspánt került elő, talán a koporsó vasalása, a STR 75, STR 78 és STR 80 síroknak megmaradt a koporsószöge is. A háton fekvő, nyújtott helyzetű vázak karját tizennyolc eset kivételével a medencére, vagy a hasakra, ritkábban a mellkasra hajlították.10 A STR 102 és STR 103 vázakat egymás mellé, azonos sírgödörbe fektették. Rendellenes temetkezés nem került elő. A sírok keltezését a stratigráfiai szempontok, a szuperpozíciók és a mellékletek egyaránt segítették. A szuperpozíciókat a továbbiakban csak a mellékletes sírok esetében részletezem. A Templom-domb teljes területéről, a sírok földjéből is kerültek elő 13—15. századi, bekarcolt díszű és hornyolt falú fehér, díszítetlen szürke és barna fazéktöredékek, valamint belső mázas edénytöredékek is. A sírok földjének nagyfokú keveredése miatt ezek pontosabb keltezésre nem voltak alkalmasak, maximum azt jelezték, hogy az adott temetkezés melyik évszázadnál nem lehetett korábbi. Hasonló megfontolások alapján a pénzek keltező értékét is csak korlátozott mértékben vehettem figyelembe. Az Árpád-kori barna homokos rétegben két melléklet nélküli temetkezés (STR 11 és STR 20) volt dokumentálható. A STR 20 sírban, a váz alatt intenzív koromnyomokat találtunk (15. tábla 7-8). A koromréteg egyértelműen a sírgödörben volt. A jelenséget sehol máshol nem regisztráltuk. A váz tájolása, a többi sírétól eltérően a nyugat-keleti tengelyhez közelített. Temetkezések a késő középkori templom kiszedett falai alatt, az alapozási árok törmelékes betöltésének elbontása után is előkerültek, melyek természetesen megelőzték a Zsigmond-kort. A stratigráfiai szempontok szerint elkülönített korai sírok, így például a STR 10 koporsós gyermektemetkezés (14. tábla 3), a STR 11, a STR 37, vagy a STR 64 temetkezés sajnos melléklet nélküliek voltak. A STR 11 temetkezést vágta a STR 34. sír, mely szintén befutott az alapozási árok alá (14. tábla 2). Ez utóbbi sírföldjében 13-14. századi kerámiatöredékek voltak. A STR 34 temetkezés vágta a STR 33 temetkezést is. A korai temetkezések közé tartozhatott a STR 25 sír is. A 3. szelvényből északkelet felé kifutó alapozás alatt helyezkedett el, de a sírgödör teljesen üres volt (6. tábla 1). A fal építése során szedhették ki belőle a vázat. A STR 108 számon dokumentált megtermett férfi jobb kezének mutatóujján egyszerű bronz pántgyűrűt, középső ujján egy további pántgyűrű mellett monogramos, ólom gyűrűt hordott (21. tábla 1-3). A darabokra töredezett ólom gyűrű vaskos, öntött, kerek fején éles peremű keretben gótikus „M”betű látható. A monogramos gyűrűk a 14. századtól terjedtek el.11 Mellkasán félgömbös, lemezből préselt gombokat találtunk. A STR 108 sír vágta a STR 105 és STR 106 temetkezéseket. A STR 105 medencéjénél két kerek vascsat bukkant a napvilágra. A STR 68 medencéjén egy vascsat volt. A STR 105 sírra ráásták a STR 104 vázat is. A Zsigmond-kori templom falain belül feltárt sírok, mellékleteik alapján késő középkoriak voltak. A STR 29 temetkezés 4-6 év körüli kislányé volt (16. tábla). Karjai a test mellett kinyújtva, bal bokája a jobbra helyezve került elő. Homlokán 3—4 cm széles bőr-, vagy textilszalagon kerek pártaveretek sorakoztak bordázott peremű keretben elhelyezett öt kisebb és öt nagyobb sziromból és dudoros központi félgömbből összetevődő mintával.12 Két veret a helyén 10 A karok hasonló elrendezése korjelző lehet; a szokás - amint az nálunk is igazolható volt - inkább a késő középkori temetkezésekre jellemző: Ritoók 2010: 486. 11 Litauszki 2012:16. Gyűrűnk legjobb párhuzama Madaras-Paplaposon került elő: Litauszki 2012: 117 (XIX. tábla 5). 12 Hasonló, de ezüstből préselt dísz került elő a Nagy Lajos és Mária királynő érmeivel keltezett ágasegyházi temető 36. sírjából: Szabó 1938: 43 (152. kép). V. Székely György a verethez hasonló gombot talált Nyárlőrincen (V. Székely György szíves szóbeli közlése). 110
