Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)

Sötét idők, a háború fogságában

Paizs Goebel Jenő szentendrei műterme, 1943

Archív sajtófotó \ Ferenczy Múzeum

kadtam és kivert a veríték, gyorsan felültetett egy kocsira. Erre odalovagolt az őrnagyunk, majdnem összevert a nádpálcájával, hogy vitetem magam, mert szerinte rossz példával szolgálok a többieknek.

Dely hadnagy nagyon rendes ember volt, védett, amennyire lehetett. A szakállamat sem hagyta levágatni. Emberséges volt. Azt mondta, ha civilben hordtam, katonának is jó leszek így. [...]

Pár hónapig voltam benn a Százados üti laktanyában, aztán hazaengedtek, majd nem sokkal később másodszor is behívtak. Ekkor együtt katonáskodtunk Szalay Lajossal614, gyalog mentünk végig az Alföldön, Erdélybe küldtek bennünket.

Az erdélyi bevonulás után újra leszereltek, így aztán a háború alatt is - kisebb-nagyobb megszakításokkal - kijártam a szentendrei művésztelepre.

Egy vasárnap délelőtt a művésztelepen Goebel Jenőt hallgattuk a Kántor házaspár61'' híres kőasztalánál. Rendszerint itt, az ő lakásuk előtti kőasztalnál szokott összeülni a társaság. |.„] Ahogy ott ülünk és hallgatjuk őt, egyszer csak hangokat hallunk Pest felől, mintha egy rettenetes nagy edényben rotyogna a káposzta. Akkor volt az az iszonyatos szőnyegbombázás, a VI. kerületet

114 Szalay Lajos, grafikus (Őrmező, 1909 - Miskolc, 1995) ,15 Kántor Andor és Gálffy Lola

Paizs Goebel Jenő és Barcsay Jenő a művésztelepen, é. n.

Archív fotó I Barcsay hagyaték

bombázták az angolok. Az én műtermem is tönkrement, a házba bomba csapódott be. [...] Szörnyű idők voltak ezek - de erről mások többet tudnak

mesélni.”114 616

Barcsaytól máris átveszi a szót Bánovszky Miklós: „Művészetről, festésről volt leginkább szó, meg a telepügyeket beszéltük meg. Sokszor szórakoztatott bennünket Paizs Goebel Jenő kitalált meséivel, furcsa megjelenésével, kezes-lábas öltözékében cirkuszi bohócra emlékezetett. Ehhez járult magas homloka, a kopaszodó fejtető, kétoldalt félhosszú haja. Mozdulatai és a hangja is groteszkek voltak. Fantasztikus ötletei támadtak [...] kitalált történeteket mesélt Sztálinról617, Hitlerről618 és Barcsayról. Sztálin bemutatja Hitlernek Barcsayt, mint nagyon tehetséges festőt. Hitler azt mondja, fessen neki egy szép képet. Barcsay nekilát egy farostlemezre geometriai idomokat rajzolni, vastag ecsetvonásokkal, aztán ezeket kitölti különböző színekkel. Közben Goebel mutatja, Barcsay hogy keni magát össze, ruháját, ujjait. Azután összetör egy üvegtáblát, a szilánkokat a festett idomok egyikébe nyomkodja, a másik idomot beszórja kis kavicsokkal, majd a másikba ruhagombokat, gyufaszálakat nyom. Mulatságosan mutatja, hogy

616 Barcsay Jenő: Munkám, sorsom, emlékeim. Budapest, 2000.129-133- p.

617 Joszif Visszarionovics Sztálin, grűz származású szovjet politikus, diktátor (Gori. 1879 - Moszkva, 1953)

618 Adolf Hitler, osztrák származású német politikus, diktátor (Braunau am Inn, 1889 - Berlin, 1945)

SÖTÉT IDŐK, A HÁBORÚ FOGSÁGÁBAN 135