Török Katalin: Szentendre és legendás festői. Memoárok, naplók, levelek, irodalmi feldolgozások, interjúk és műalkotások tükrében (Szentendre, 2013)

Sötét idők, a háború fogságában

Mint egy kővel levert fecskefészek A Haluskai-tanya „felfedezése”, nevezetes hellyé, művészettörténeti és irodalmi témává emelése nagyrészt Szántó Piroskának köszönhető. A né­hány, itt eltöltött vidám és gondtalan nyárnak a há­ború vetett véget. „Milyen hamar lett ősz! Igen, tudjuk, a kóló [augusztus 19-, a szerb búcsú] már a nyár vége, de hirtelen elkomorult az idő, s korán kezd nyíl­ni fent a Haluskai-tanya mögötti erdő szélén az őszi kikerics. Ülünk a kékre festett kemence kö­rül. Boris néniék konyhájának a legszebb darabja ez a tapasztott kemencetűzhely, főz is, melegít is, nyitva hagyjuk az ajtaját, hogy világítson is, petró­leum már alig kapható, körülöttünk háború van, Párizsba bevonultak a németek. Juhász Palit már behívták munkaszolgálatra, Bán Bélát is. Bandi­nak”94 szerencséje van, általános testi gyengeség miatt leszerelik. Vas Pistát”9” behívják, leszerelik, behívják, leszerelik, de éppen ezért állandósul benne a félelem, körülöttünk a világ hirtelen bi­zonytalanná válik. Lajos”96 megfázott, rettenete­sen köhög. Aztán megjön az ő behívója is. Betegen vonul be, egy szál vékony pulóverben, tüdőgyul­ladást kap, sohasem heveri ki. Hirtelen, mint egy kővel levert fecskefészek, kiürül a Haluskai-tanya. Kemény őszi szélben hurcolkodunk le a hegyről, fázó cigánykaraván, a már sötétben érkező hajóra. Bandi is velünk jön, Júlia”9 összetekerve viszi La­jos képeit, a kémény köré húzódunk, a fekete égen feketén száll a füst.”59” A németek előrenyomulása és a munkaszolgálat híre nagyon letörte Vajdát. Tudta, hogy az elsők kö­zött lesz, akit behívnak. Nem tévedett. Az 1940-es ősz már őt és Bálint Endrét is munkaszolgálattal sújtotta. „Szerencsésen megérkeztem [1940. szeptember 6.] és az első éjszaka simán telt el, egy pajtában aludtunk Ikiadón, Aszódtól fél órára; ma átjöttünk ide Domonyba, ez is egy szomszédos falu, most ér­keztünk ebben a pillanatban, és még nem tudom, hogy hová szállásolnak. Örülök, hogy jó meleg idő van, csak hajnalban van egy kicsit hűvös... Külön­ben is nagyon jól érzem magam, szép faluban va­gyunk, és az új környezet szemlélésével kárpóto­lom magam Szentendréért. [,..| újra Ikladon vagyok [1940. szeptember 21.J. Tegnap Domonyban különválasztották azokat, akik * 595 596 * * * 595 596 Bálint Endre 595 Vas István 596 Vajda Lajos 997 Vajda Júlia festő, Vajda Lajos felesége (Trencsén, 1913 - Budapest, 1982) WB Szántó Piroska: Bálám szamara. Budapest, 1982. 229-230. p. Megérkezés Szentendrére sétahajóval „békeidőben”, 1930 Archív fotó testi fogyatkozásúak, és így ide kerültünk az orvo­si felülvizsgálatra, ahol könnyű szolgálati beosztást kaptunk, még nem tudom, hogy mit lehet ez alatt érteni. Azt hiszem, hogy a régiek már el is mentek Erdélybe, most, kicsikém, nagyon szomorú vagyok, Távozó hajó Szentendréről, 1930-as évek vége Képeslap mert az ottaniakkal már jól összebarátkoztam, és Bandival”99 is együtt voltam két napig, úgyhogy most tőle is el kellett szakadnom. Ha ezt tudtam volna elő­re, akkor inkább maradtam volna Domonyban. Ez a falu az, ahová első nap bevonultam, szemben van Domonnyal. Itt nagyon egyedül érzem magam, és nem tudok senkivel sem érintkezni, a társaság is na­gyon gyenge. Az egyetlen ismerős is elment. Örülök 599 Bálint Endre SÖTÉT IDŐK, A HÁBORÚ FOGSÁGÁBAN 131

Next

/
Thumbnails
Contents