Majorossy Judit: "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz…"Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Történeti vándorkiállítás kiállításvezető - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 4. (Szentendre, 2013)

Gertrúd királyné a Magyar Királyságban

Bár a királynék az Árpád-kori Magyarországon a királyság leghatalmasabb világ asszonyainak számítottak, mégis nőkként és külföldiként, idegenként helyzetük adott esetben meglehetősen ingatag, személyük igencsak kiszolgáltatott volt, különösen a dinasztikus utódlások során felmerült konfliktushelyzetekben. Ugyanakkor két kivételtől eltekintve az Árpádok rendszerint külföldről házasodtak: többek között Bizáncból, a Francia Királyságból, Kijevből, Szerbiából, lengyel, aragóniai, itáliai, illetve német udvarokból. Ennek kapcsán értelemszerűen merül fel annak a lehetősége, hogy a külhonból érkező királyi feleségek - akár személyesen, akár a kíséretükben érkező udvartartás révén - jelentős szerephez juthattak a korabeli Magyar Királyságban addig ismeretlen intézmények, illetve szokások meghonosításában. A királynéi intézmény is nyilvánvalóan a különböző származású tagjai befolyása alatt vált olyanná, amilyennek az adott korszakból ismerjük.

Magyar királynék a 12-13. században

18. kép Arany fülönfüggő, zománc és gyöngy díszítéssel a középkori esztergomi várból, 12. század vége.

(MNM Balassa Bálint Múzeuma, Esztergom)

16. kép Drágaköves aranyozott ezüst ruhadísz, 13. század eleje. (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest)

17. kép Áttört, aranyozott ezüst ruhadísz-korongok állatmotívumokkal, 13. század első fele.

(Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest)

27