Majorossy Judit: "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz…"Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Történeti vándorkiállítás kiállításvezető - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 4. (Szentendre, 2013)
Gertrúd királyné a Magyar Királyságban
Mindezek mellett azonban, bár egy Árpád-házi feleségnek voltak királynéi szolgálónépekkel ellátott birtokai, királynéi udvara a királyihoz hasonló tisztviselőkkel, mégis a királynéi intézmény helye csakis a királyi udvaron belül értelmezhető. A királynék még a nekik átengedett birtokok felett sem rendelkeztek kizárólagos joggal, az uralkodók, ha úgy látták jónak, eladományozhatták azokat. A királynéi méltósághoz intézményesen semmilyen hatalom nem kapcsolódott. Ugyanakkor, ha az uralkodó akadályoztatva volt politikai hatalma személyes gyakorlásában, a dinasztia hozzá legközelebb álló nőtagja (felesége, anyja) ilyen szerephez juthatott. Ezen felül a dinasztikus utódlás kapcsán, a királynék gyakran próbálták latba vetni befolyásukat saját fiaik öröklése érdekében, ám e téren a kudarc az ország elhagyását eredményezte a számukra. Ily módon számos Árpád-házi uralkodó feleség van külföldön eltemetve. Ha a királynék megmaradtak jótékonykodó, alapító és patronáló (fundator et donator) szerepkörükben kevesebb eséllyel vívták ki idegen nőként a helyiek ellenszenvét, bár bizonyos kiélezett helyzetekben még egy-egy királyné új divatú ízlése is negatív színben tűnhetett fel. Királynéi jövedelmek A mindenkori magyar királynét meghatározott pénzben befolyó jövedelmek illették meg. Ez nem volt túl jelentős összeg, mivel 11. András a harmadik feleségével kötött frigy kapcsán rögzített házassági szerződésében arra vállalt kötelezettséget, hogy Beatrix királyné jövedelmét kiegészíti, amennyiben az nem 20. kép II. András által kibocsátott ezüstdénárok, 1205-1235 (Magángyűj teményben) 28
