Sz. Tóth Judit: A megtalált hagyomány. Nemzetiségek Pest megyében a 21. században - A Ferenczy Múzeum kiadványai, D. sorozat: Múzeumi füzetek - Kiállításvezetők 3. (Szentendre, 2013)
III. Szokások tegnap és ma
IVAN DAN JÚNIUS 23-AN 19 ÓRÁTÓL A SZENTENDREI DARI IMAC« FÉNYKÉPEK A RÉGI SZENTENDRÉRŐL Gl EYAS, HOR, ÜDÍTŐ DALMÁT MISE * ' A TEMPLOMDOMBI PLÉBÁNI A TEMPLOMI DÉLI IÁN 4 ÓRÁTÓL sárga koszorú egész éven át óvja a házat, ugyanakkor jelzi tulajdonosának hovatartozását. Látható ezen kívül az ortodox templomok bejáratán, közösségi épületeken, a szerb kereszteken, illetve még épülőben lévő házon is. A régi, napkorong alakú koszorú kötésének módját már kevesen ismerik, annak visszatanítása folyamatban van. (29. kép) A csobánkai Rozmaring táncegyüttes először 2011-ben hívta tagjait közös virággyűjtésre és koszorúkötés tanulására. SZAMÁRÍ HEGY Egyedi kiadvány Ivan Dan alkalmából Ingyenes A dalmátságról 1 lünk Szentendrén néhányan, akik dalmátoknak valljuk I magunkat. Arról, hogy e távoli adriai nép fiai - ükapáink. 4 hogyan kerültek Szentendrére, ily messze szülőföldjüktől. Dalmát zászló avatása Szentendrén 1930 táján keveset tudunk. Ahány család, annyiféle „legenda" ismert. A szentendrei dalmátok múltjáról, szokásairól kutatás, tudományos igényű feldolgozás a hatvanas évek óta nem történt. Szokásaink, ünnepeink, amelyek közül néhányat a családok máig megőriztek (karácsonyi szokások, Ivan Dan), tarka etnográfiai eredetűnek mondhatóak. Tárgyi emlékek alig maradtak, ezek többsége is eltűnt a Fercnczy Múzeum raktáraiból. Egy-cgy imakönyv, szőlővágó kés, terítő, apróbb használati tárgy maradt meg. A dalmát nyelv, amelyet apáink, nagyapáink közül néhányan még beszélnek, amolyan matróz nyelv-féle, leginkább a szerbre, horvátra hasonlító, szlovákkal kevert szláv nyelv, amelybe itt-ott egy-egy újlatin (dalmát) szó is keveredik. A legtöbb adatot Dr. Katona Gyuláné - aki a szentendrei dalmátság eredet-történetével is foglalkozott - gyűjtötte össze. Ő talált a Szentendrei Római Katolikus Plébánia könyveiben néhány név mellett dai-mata. dalmatissa bejegyzést. Ezek: Benkovic, Dehurla, Drobilic, Fackovec, Franges, Hmcarovic, Kilar, Ко vácié, Kuharovié, Malié, Pistur, Pivaréik, Sauiner, Simljesa i Valentin. Az Ivan Dan (János nap) a szentendrei dalmátság legnagyobb ünnepe, amolyan népünnepély, amelyet a szamárhegyi dalmátok a nyári napfordulókor tartottak. „E kedves, vidám ünnepet kívánjuk újjáéleszteni azzal, hogy minden év János napjához legközelebb eső szombaton szamárhegyi (Iván napot) Ivan Dan-t rendezünk a régi ünnepek mintájára." - írtam a Szamárhegy 1999. június 5-én megjelent negyedik számában. Az Ivan Dan új élete Most azonban újabb állomáshoz érkeztünk el az ünneppel. Az Új Művelődési Ház úgy döntött, felhasználva e tradíciót és ünnepet, megrendezi az Ivan Dant, vagy ahhoz hasonló kiegészítő program dramatizált formáját, fúvószenekarok felvonulásával, olyan színházi elemekkel, mint, hogy a polgármestert a legidősebb és legfiatalabb dalmát megajándékozza és felkéri az ünnepség megnyitására, és olyan más látványos show elemekkel is, mint a dalmát zászló megáldása ünnepi beszédekkel stb. így ez már nemcsak népünnepély, hanem látványos idegenforgalmi és média esemény is lesz. Erről olvashatnak a Szentendre és Vidéke újságban. Ezzel az Ivan Dan-ok töténete, harmadik szakaszába érkezik. 29. Készül a régi típusú, napkorong formájú Iván-28. Ivan Dan alkalmából kiadott ismertető', 2007. június 15. napi koszorú Csobánkán, 2011 Úrnapi hagyományok A Buda körül letelepedett katolikus németek mindmáig ragaszkodnak vallási hagyományaikhoz. Népi vallásosságuk leglátványosabb megnyilvánulási formája az úrnapja, az Oltáriszentség ünnepe. Az áldást kérő körmeneten meghatározott rendben, zöld ágakkal kijelölt, virággal díszített útvonalon vonultak fel a település egyházi, illetve világi vezetői és annak teljes katolikus lakossága. A négy oltárnál, vagy kápolnánál a négy világtáj felé adott áldás kiterjedt az egész falura és határára. Űrnapjához igen gazdag hagyományanyag fűződik, mely a barokk városi pompában gyökerezik és a 20. század elején vidékünk németek lakta településein még teljesen egységes volt. Az Oltáriszentséget különösen nagy pompával, koszorúk sokaságával és virágszőnyeggel vették körül a Buda környéki németek. Körükben ma az úrnapi hagyományok megerősödése, látványos elemeinek terjedése tapasztalható. Néhány német-szlovák vegyes lakosságú faluban (Piliscsaba, Csömör) a katolikus szlovákok átvették és ők éltették tovább az úrnapi szokások jellegzetes elemeit, melyek - különböző hangsúllyal - ma is megtalálhatóak. Az ünnep jellegzetes elemei: az állandó - kőből, téglából épített - úrnapi kápolnák megléte, virágkoszorúk kötése és a virágszőnyegkészítés. 23
