Kopócsy Anna (szerk.): Alkotó vagy múzsa. Anna Margit, Modok Mária, Szántó Piroska, Vajda Júlia, Vaszkó Erzsébet. 2013. november 21 - 2014. január 12. MűvészetMalom - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 6. (Szentendre, 2013)

ANNA MARGIT Pipás önarckép, 1937

8 Réti István: A Főiskola új szervezeti szabályzata és felvételi, tanulmányi és fegyelmi rendje. In: Az Országos Magyar Királyi Főiskola Évkönyve 1929/1930. Budapest. MKE könyvtár.

9 Medgyessy Ferenc levele Gergely Pálhoz. 1938.XI. 17. MTA Kézirattár, Ltsz: Ms 6293/289.

A tovább zajló emancipáció - legalábbis a szabályozás szintjén - az 1930-ban kiadott új szabályzattal vált teljessé, ettől kezdve az egységesített’’rajztanár” megnevezés mindkét nemre egyformán vonatkozott.8

A nyilvánossághoz jutás szintén korlátozott volt a nők számára. Az 1908 óta létező Magyar Képzőművésznők Egyesülete a húszas évekre inkább hátrányt jelentett a professzionális művészek számára, hiszen a nemi alapon csoportosuló társaságban, annak ellenére, hogy voltak tehetséges művésztagjaik is, a belépést nem a teljesítményhez kötötték. így MKE tagnak lenni együtt járt a dilettantizmus bélyegével. Ebből a helyzetből próbált kitörni 1931-ben két, csak női alkotókat tömörítő társaság: A Képzőművésznők Új Csoportja (ún. Új nyolcak) és az Alkotóművésznők Egyesülete. Tagjaik elszánt, a konvenciókat negligáló bátor művészete igencsak nagy feltűnést keltett. A hazai művészeti közéletben azonban egyelőre nem volt helye két ilyen, a másságukat nyíltan vállaló csoportnak. A szövetségek hamar felbomlottak,tagjaik többségükben külföldre távoztak, visszatértek az MKE kebelébe, vagy felhagytak a festéssel.

Az általunk tárgyalt művészek mindannyian a modern művészet területén mozogtak, így logikusan a modern szemléletű társaságokban keresték az elismerést és érvényesülési lehetőséget. A KÚT (Képzőművészek Új Társasága) és az UME (Új Művészek Egyesülete) viszonylag szélesre tárta kapuit előttük, de az előítélet,főként a női alkotók és/vagy zsidó származású művészektekintetében,azl938-at követő periódusban itt is jelen volt. Erről informális levelek tudósítanak bennünket.9 A nők hátrányos megkülönböztetése a kiállítási zsűri munkájában, a kiállításrendezésben szintén érzékelhető volt. Ámos Imre számtalanszor panaszkodott Anna Margit kizsűrizése, vagy képeinek méltánytalan elhelyezése miatt a KÚT tárlatain. Annakellenére.hogya huszadikszázadban a női alkotók helyzete radikálisan megváltozott,a tényleges társadalmi megvalósulásra még sokáig várni kellett. A modernizmus önmagában is, amennyiben a modernitás kritikájaként tekintünk rá, valamilyen stratégia mentén,de szemben áll az addigi konvenciókkal. Éppen ezért nőtt meg az esélye a női alkotóknak,akik évszázadokon át korlátozva voltak abból a szempontból, hogy művészetüket össze kellett egyeztetni a privát életükkel, azaz a társadalom által elvárt női szerepnek kellett megfelelniük, ha nem akarták, hogy megbélyegezze és kirekessze őket a férfiak által szabályozott művészeti világ. Tehát bohém művész csak férfi lehetett. Érdekes módon ezek a konvenciók, az intézményi

12 ALKOTO vagy MÚZSA