Mazányi Judit (szerk.): A felfedezett Duna-parti kisváros. A 20. századi magyar művészet Szentendréről nézve - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 3. (Szentendre, 2013)
Bodonyi Emőke: A felfedeztt Duna-parti kisváros. (A hagyományok vonzásában és útkeresés a szentendrei festészetben 1921-1935 között)
BoDONYi Emőke A FELFEDEZETT DUNA-PARTI KISVÁROS A hagyományok vonzásában és útkeresés a szentendrei festészetben 1921-1935 között Az adott időszakot mindezidáig a legteljesebben a Szentendrei Képtárban 1994-ben Szentendrei művészet 1926-1935 között címmel megrendezésre került kiállítás, illetve az ehhez kapcsolódóan később megjelenő tanulmánykötet dolgozta fel.19 Azóta résztanulmányok születtek a Szentendrei Művésztelep legelső éveiről, valamint a szentendrei plébániatemplom harmincas évekbeli, az alapító tagok által festett freskóiról.20 A feldolgozások egyik eredménye az alapító tagok munkásságának rehabilitálása lett, amely elvezetett az Alapító Nyolcak vagy Szentendrei Nyolcak fogalommá válásához, illetve a csak nekik szentelt kiállítások megrendezéséhez.21 Emellett a hazai művészettörténeti kutatások során jelentős eredmények születtek mind a nagybányai művészet, és annak 1918 utáni történetének, valamint a húszas évek klasszicizáló törekvéseinek feldolgozásában.22 A szentendrei művészet újabb elemzésekor mindezek újabb szempontokat jelenthetnek. Az adott korszakot a ma is fellelhető szentendrei vonatkozású művek, a korabeli kiállítások műtárgyjegyzékei és egyéb források összevetései alapján rekonstruálhatjuk. A releváns folyamatokat azonban így is nehéz meghatároznunk, mivel a városban megfordulók egyszerű névsora kevés eredménnyel kecsegtet, hiszen a művészek között egyaránt volt olyan, aki letelepedett és olyan, aki csupán pár hónapot, elsősorban a nyarakat töltötte itt. A szentendrei jelenlét a különböző művészek életművében eltérő hangsúllyal foglal helyet. így arra kereshetünk választ, vajon ezek a szentendrei évek hoztak-e változást az egyes művészek munkásságában, és volt-e valamilyen egymáshoz hasonló vagy közelítő művészeti felfogás körükben. Fontos tény, hogy a legtöbb művész, aki a művésztelepen ekkoriban dolgozik, - közülük sokan már Nagybányát és Párizst is megjárva - a húszas évei végén, harmincas évei elején jár, tehát többnyire pályakezdő, az 1890-es évek szülötte. Az „idősebb" művészek is, mint Perlrott Csaba Vilmos, Kmetty János, Apáti Abkarovics Béla, a nyolcvanas években születtek, és még ők is aránylag fiatalok, mikor Szentendrét felkeresik, hiszen harminc-negyven évesek. A legidősebb köztük Tornyai János, aki 64 éves, amikor a városba érkezik. Míg a fiatalabb művészek esetében Szentendre a letelepedési szándékon túl egyfajta útkeresést, addig az idősebbeknél - újabb inspirációs forrást, talán egy újabb Nagybányát jelenthetett. Ez utóbbira utalhatnak az 1926-1929 közötti évek adatai, melyek szerint Szentendre fontos szerepet játszott az akkori kultúrpolitikai elképzelésekben. Ennek korabeli publicitása vezethetett ahhoz, hogy Szentendre el kezdett 19 Szentendrei művészet 1926-1935 című kiállítás. Szentendre, Szentendrei Képtár, 1994. A hozzá kapcsolódó kiadvány: Kiss Joakím Margit, szerk.: Szentendrei művészet 1926-1935 között. Szentendrei Múzeumi Füzetek 2. Szentendre, 1997. 20 Bodonyi Emőke: Huszadik századi falképek a szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplomban, in: Korkes Zsuzsa, szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. Pest megyei Múzeumi Füzetek 4. Szentendre, 1997,133-148; Bodonyi Emőke: A szentendrei művésztelep legelső évei [1926-1929], in: Korkes Zsuzsa, szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6. Szentendre, 2001,341-349. 21 Az Alapító Nyolcak. A Szentendrei művészet I. című kiállítás. Szentendre, MűvészetMalom. 2000; Bodonyi Emőke, szerk.: Az Alapító Nyolcak. A szentendrei képzőművészet évszázada I. (Leporelló bevezetővel, műtárgyjegyzékkel). Szentendre, 2000. 22 Jurecskó László - Kishonty Zsolt, szerk.: Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig. Budapest, 1992; Csorba Géza - Szűcs György, szerk.: Nagybánya művészete. Budapest, 1996; Zwickl András, szerk.: Árkádia tájain, i.m. (3. jegyzet). 20
