Mazányi Judit (szerk.): Egy aranykor modern mesterei. A Ferenczy család művészete - Ferenczy Múzeum kiadványai, C. sorozat: Katalógusok 1. (Szentendre, 2013)

Életrajzok

ÉLETRAJZOK BIOGRAPHIES

FIALKA Olga

(Theresienstadt, 1848. április 19. - Nagybánya, 1930. december 17.)

Ferenczy Károly felesége. A bécsi kiállításokról ismert festőnó és illusztrátor, a krakkói vár parancsnokának lánya, első művészi élményeit Jan Matejko krakkói műtermében szerezte. Később August Eisenmenger (1830-1907) tanítványa lett Bécsben. Tizennégy évvel fiatalabb rokonát, Ferenczy Károlyt római útjára kísérte el és ekkor bontakozott ki közöttük a szerelem, amitl 885-ben házasság követett. Mielőtt 37 évesen férjhez ment, Fialka Olga könyvillusztrálással és arckép- és falképfestéssel foglalkozott.

OLGA FIALKA

(Theresienstadt, April 19, 1848 - Nagybánya /Baia Mare/,

December 17, 1930)

She was the wife of Károly Ferenczy. As the daughter of the general of the Cracow castle she received the first impressions in art in the studio of Jan Matejko of Cracow. Later, in Vienna she studied with August Eisenmenger (1830-1907). She accompanied her fourteen-year younger relative, Károly Ferenczy, to Rome where they fell in love and soon, in 1885, they married. Prior to her marriage Olga Fialka excelled herself in illustrations for books and portrait painting. Both her paintings and fine sketches reflect Biedermeier influence. She was an especially refined, learned woman who conversed in eight languages. Having given birth to her children she gave up her own artistic career.

Fialka Olga, 1865 körül Olga Fialka, around 1865 SzM MNG Adattár,

Ltsz. 20150I1979IWI6.

FERENCZY Károly

(Bécs, 1862. február 8. - Budapest, 1917. március 18.)

A jómódú, bánáti német eredetű családból származó fiatalember először jogot, majd vidéken gazdálkodást tanult. Ezt követően rövid időre visszatért a bánsági (Gavosdia) családi birtokra. Találkozása távoli rokonával, a festőnő Fialka Olgával - akit később feleségül vett - fordította a művészet felé és ébresztette fel benne a szunnyadó művészi ambíciókat. Először a nápolyi festészeti akadémiára iratkozott be, majd rövid müncheni tartózkodás után 1887-ben Párizsba utazott és két évig a Julian Akadémián tanult Tony Robert Fleurynél (1837-1911) és William-Adolphe Bouguereau-nál (1825-1905). 1889-ben hazatért és Szentendrén telepedett le, ahol egészen 1892-ig dolgozott. 1893-ban családjával együtt Münchenbe költözött, és ott a már korábbról ismert magyar művészekkel, rajtuk keresztül Hollósy Simonnal (1857-1918) és körével egyre szorosabbra fűződtek a szálak. 1896-ban Hollósy vezetésével megalakult a plein air festészet nagyhírű nagybányai művésztelepe. Ferenczy ennek alapító tagja, majd egyik iránymutató személyisége és a későbbi szabadiskola tanára lett. Ellentétben a művészkolónia számos más tagjával Ferenczy családjával együtt ténylegesen Nagybányára költözött. A siker és elismerés évei következtek számára, csoportos és önálló kiállítások egész sorát rendezte, és egyre fontosabb szerepet kapott életében a tanítás. 1905 végén végül kinevezték a Képzőművészeti Főiskola elődjének, a Magyar Királyi Mintarajztanodának és Rajztanárképezdének a tanárává. Ettől kezdve haláláig idejének jelentős részét Budapesten töltötte, és már csak nyaranta kereste fel Nagybányát. 1916-ben elhatalmasodott rajta a betegség, és egy évvel később meghalt. Mind a három gyermeke, Valér, Noémi és Béni is művészek lettek.

Ferenczy Károly, 1887 k. Károly Ferenczy, around 1887 SZFM, Ferenczy Adattár,

Ltsz. nélkül (without number)

9