Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)
I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Cs. Sebestyén Kálmán - Egy hányatott sursú oktatási intézmény: a salgótarjáni polgári iskola
tanulók beiratkozását. Ez sem volt csekély feladat, hisz az I-II. fiúosztályba 77, az I. leányosztályba 29 tanuló jelentkezett. Sőt, olyan nagy volt az igény, hogy a községi közgyűlés úgy határozott, beindítja a leányiskola II. osztályát is 33 tanulóval. Ezért kiegészítették a tantestületet Musza Mária óradíjas tanárnővel. Álljunk meg itt egy pillanatra, s nézzük meg, kik is voltak az első beiratkozott tanulók. Mind a fiúknál, mind a lányoknál a magyarok között 3-3 német anyanyelvű volt. Bár az iskola felekezet nélküli volt (tehát a felvételnél a vallás nem lehetett kizáró ok), a hit és erkölcstan kötelező oktatása miatt feljegyezték a tanulók vallását is. A római katolikusok döntő száma mellett a fiúknál 6, a lányoknál 10 evangélikus, illetve 23 és 28 izraelita család gyermeke iratkozott be. Ha a szülők foglalkozását nézzük, a fiúknál legtöbb az alkalmazotti kategóriába besorolható (19), majd az iparos (16), illetve a kereskedő és munkás (14-14), de 2 földművelőt is találunk. A lányoknál a kereskedő (18), az alkalmazott (12) és az iparos (11) gyermek a legtöbb. Lakhely szerint a tarjániak mellett Pálfalváról, Etesről és Inászóról jártak be többen, azonban a fiúiskolába két Szécsényben lakó diák is beiratkozott. Az öt tanár mindkét iskolába a következő tantárgyakat tanította: magyar nyelv és irodalom, számtan, mértan, természetrajz, földrajz, szabadkézi rajz, mértani rajz, szépírás, éneklés, testgyakorlás és külön értékelték az írásbeli dolgozatok külalakját. A fiúk a latin nyelvet, a lányok a kézimunkázást gyakorolták választható tárgyként. A nagy nap 1903. szeptember 7-én jött el, mikor ünnepélyes tanévnyitó keretében, melyet a községháza tanácstermében tartottak, bő negyedszázad után megvalósult Zemlinszky Rezső elképzelése. Azonban alig indult meg a tanítás, új forduló kezdődött az „ígéretek teljesítése kinek mennyiben kötelessége" egymásra tologatásában. Eddig alapvetően az iskola létrehozása volt a kérdés, ezek után néhány évig a fennmaradás anyagi feltételeinek biztosítása került a középpontba. Mivel korábban jelentős költségvetési hiánnyal számol-