Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Cs. Sebestyén Kálmán - Egy hányatott sursú oktatási intézmény: a salgótarjáni polgári iskola

tak a tanügyi bizottság tagjai, ezért már 1904 januárjában kérvényezték az iskola állami támogatásának biztosítását a minisztériumtól. Az 5816 korona fedezetlen kiadás 1904/05-re részben a felmenő osztályok elhelyezéséből, részben a tanárok számának szükséges gyarapításából eredt. A képviselő-testület itt még talált áthidaló megoldást: 2400 korona segélyt kért a millenniumi 3 %-os vármegyei pótadóból, melyet az alispán meg is ígért. A következő évben viszont már 7 ezer koronát kellett pótolni, mert „a község önhibáján kívül került abba a sajnos helyzetbe, hogy ha az állam segély még sokáig fog késni, polgári iskoláját fenn tartani nem tudja. " Nyilvánvalóvá vált az, hogy ilyen körülmények között a kölcsönt a polgári iskola nem fizeti vissza. Sőt a következő évben is hasonló támogatást igényelt. Közben a királyi tanfelügyelő - kötelessége szerint - átiratban szólította föl a községet az iskola felszerelésének bővítésére és az elhelyezés körülményeinek javítására. Mert, mint a Salgótarjáni Hírlap írja, a termek nedvesek, nyirkosak, eső után a víz beomlik a tantermekbe. „Közegészségügyi tekintetben ily állapotokat tűrni nem lehet... Ilyen épületben például, mint amilyenben a leányiskola van, az iparos nem nyerhet engedélyt műhelyre, a kereskedő üzletre, és ha a lakhatóság kerülne kérdésre, nem hisszük, hogy volna competens fórum, amely azt bárki részére is lakhatónak mondaná. És éppen a legkényesebb célra, a zsenge gyermekek iskolájára engedtetik meg, - de mért ? Mert jobb és alkalmasabb helyiség nem található városunkban ezen célra. " S ehhez még olyan „apróságok" is járultak, mint hogy a kályhák rosszak és „a közel múltban éppen a leghidegebb időben oly tűrhetetlen füst és gáz fejlődött az egyik tanteremben, hogy a gyermekek dermesztő hidegben voltak nyitott ablak mellett. " Joggal írja az igazgató 1908-ban a tanulók egészségi állapotáról: „Semmiféle nagyobb megbetegedés nem fordult elő, mely körülmény, tekintve a fiúiskola, de különösen a leányiskola kedvezőtlen elhelyezését, valóban szerencsésnek mondható." A tanítás folytonosságát zavarta az is, hogy a tantermeket rendszeresen