Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Cs. Sebestyén Kálmán - Egy hányatott sursú oktatási intézmény: a salgótarjáni polgári iskola

Tarján nagyközségben, hol olly nagy számú tanköteles gyermek van, egy felsőbb iskola felállítását, de feltétlenül szükségesnek véli előbb a törvény követelményeinek megfelelően a jelenleg fennálló elemi iskoláknak úgy a tantermek mint a tanerők szaporításávali rendezését, s annak megtörténte előtt határozott véleményező javaslatot adni magát nem érzi hivatottnak. " Ebben maradtak, és „megoldásként" a község továbbra is változatlan összegben folyósította a felekezeti iskoláknak a támogatást, mely éppen csak a fenntartáshoz volt elégséges. 1896 januárjában Perneé Ferenc bányatársulati tanító állt elő egy községi iskola létesítésének javaslatával. A képviselő-testület „elvileg egyhangúlag hozott határozattal kimondja Salgó Tarján nagyközségben egy közép iskola létesítésének égető szükségét, hogy a létesítendő közép iskola milly jellegű legyen, annak megbírálására a községi tanügyi bizottság lévén hivatva. " Ezzel a kör újra bezárult. Márciusban még egy javaslat került a képviselők elé. Gazdy László kántortanító - tanulva a korábbiakból, vagy csak saját meggyőződése alapján ? - „a millennium emlékére felállítandó községi, vagy államilag segélyezett községi reáltanoda esetleg gymnasium létesítése tárgyában" szólalt föl. A taktika - ha valóban az volt, s nem a véletlenek egybeesése - jónak tűnt: az ezredéves évforduló megörökítése jegyében sok mindenre akadt pénz, melyre korábban nem, a reáltanoda vagy gimnázium pedig elég „magas" cél, melyből viszszalépve még mindig marad a polgári iskola. Egyébként sem biztos, hogy a gimnáziumnak a századfordulón létjogosultsága lett volna Salgótarjánban. Gazdy László felvetését is a tanügyi bizottsághoz utalták. Ez - meglepően gyorsan - 1896. április végén elő is terjesztette javaslatát „három évi kereskedelmi tanfolyammal egybe kötött polgári 4-4 osztályú fiú és leányiskola" létesítéséről, melyhez 48 ezer forint építési, illetve 12600 forint személyi kiadást kalkuláltak. A tervezet nagy vitát váltott ki. Nem tudták tisztázni, hogy a 48 ezer forint csak az épületet, vagy a telket és a belső berendezést is tartalmazza. Kétségek merültek föl a ke-