Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Cs. Sebestyén Kálmán - Egy hányatott sursú oktatási intézmény: a salgótarjáni polgári iskola

közé kívánják (persze, hogy kívánják!) felvétetni (az 1870-es évek után immár másodszor). Azzal érvelnek, hogy községünk már eléggé fejlett ahhoz, hogy függetlenítse magát a közigazgatási gyámko­dás alól (a költségvetést és a községi vagyont érin­tő ügyekben a vármegyének vétójoga volt) és hogy úgy gazdaságilag, mint értelmileg elérte azt a ní­vót, mely nem válik szégyenére a felvett névnek. ... Nem gondolhatunk egyebet, mint hogy azok, kik várossá való fejlesztésünket ily állapotban kivihető­nek hiszik, csak azok sorából kerülnek elő, kik év­tizedes mizériánkat annyira vérükbe vették, hogy nem is kívánnak tiltakozni ellene. Mert micsoda város is lenne Salgótarján, ha mostani viszonyait helyezi új adminisztrationális keretébe? Város és tő­le öt kilométernyire az állomás. Város és polgári is­kolájának épülete inkább ól, mint középület. " De mi is ez az „inkább ól"-ban, mint középület­ben működő intézmény ? Az 1868. évi oktatási törvényben az ismétlő iskola mellett az elemi népiskolából való továbblépés út­ja a polgári iskola. Fő célját abban határozták meg a XIX. század végén, hogy olyan általános művelt­séget nyújtó intézmény legyen, amelyre a gimnázi­umban és a felsőoktatásban továbbtanulni nem szándékozóknak is szükségük van. Ezért hangsú­lyozza a gyakorlati életre való felkészítést. Az álta­lános tárgyak mellett tantervi követelmény a sza­badkézi és mértani rajz, a szépírás alapjainak elsa­játítása. Ugyanakkor az eredeti elképzelés hat osz­tályából csak négy maradt, mivel az 1883. évi I. tör­vénycikk, az ún. minősítési törvény semmivel sem nyújtott nagyobb elhelyezkedési lehetőséget a 6. osztályt végzetteknek. A négy osztály befejezése is elegendő volt az alsó fokú tisztviselői állásokhoz. Talán épp ezen réteg utánpótlásának helyi bizto­sítására vetette föl Zemlinszky Rezső a salgótarjáni polgári iskola felállításának ötletét. Persze lénye­ges szempont volt számára, hogy a kiépülő bánya­vállalatnál stabilizálódjon egy olyan réteg, mely részben helyben tudja taníttatni gyermekeit, illet­ve - egy idő után - saját maga is helyben tanult. így lényegében kötődik a településhez, annak fejlődé-

Next

/
Thumbnails
Contents