Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Cs. Sebestyén Kálmán - Tűzoltók Salgótarjánban

hogy ez eléressék a község támogatására van szükség", a község mint erkölcsi testület alapító tagként belép az egyesületbe, s 1887-től a költségvetésébe rögzítetten évi 100 forinttal járul hozzá a működéshez. A kölcsönös előnyök alapján elrendezett egyesség azonban csak rövid ideig működött zavartalanul. Egyrészt azért, mert a tagok lelkesedése gyorsan csökkent. Az egyesület létrehozásában ugyanis azok vettek részt, kik felismerték, hogy megélhetésüket, vagyonukat mennyire fenyegeti egy-egy váratlan tűzeset is. Ők többségében az iparosok, kereskedők közül kerültek ki, s feltehetően nem számoltak az egyesületi kötelezettségek teljesítése okozta munkakieséssel. Mert nemcsak a riasztás alkalmával kellett azonnal menni, hanem „a szolgálati szabályzatban előírt nappali készenlét s éjjeli soros őrszolgálaton kívül egyéb, éspedig állandó tüzőrségi szolgálatra, a tűzoltó gépek és szerelvények tisztogatására és rendben tartására" is be voltak osztva. Másik gondot a felszerelések gyarapítása okozta, mely következtében három év alatt eladósodott az egylet, s 1889ben már közel kétezer forint tartozása volt. A feloszlatástól azonban megmenekült, méghozzá egy 1888-ban kiadott kormányrendelet következtében. Ebben előírták az ún. köteles tűzoltóság szervezését minden településen, mely során a 1840 év közötti férfiaknak tűzfigyelő szolgálatot kellett teljesíteni, riasztás esetén pedig a saját eszközeikkel is a tűz terjedésének megakadályozására kellett sietniük. Aki valami ok miatt szolgálat teljesítésére képtelen, annak váltságdíjat kellett fizetnie. Salgótarján sajátos helyzetéből adódóan viszonylag nagy lakott terület, a lakosság jelentős részének változása a be- és elköltözések miatt az előírásokat betartani, működtetni és ellenőrizni majdnem lehetetlen volt. De a kormányrendelet megalkotói is kimondták, hogy a tűz elleni védekezés leghatékonyabb és legolcsóbb megoldása az önkéntes tűzoltó egyletek szervezése. Mindezek következtében újabb bizottságot hoztak létre, melynek feladatául azt adta a képviselő-