Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Szvircsek Ferenc: Salgótarjánban éltek és alkottak - Borbély Lajos (1843-1923)

mérnökeit is utaztatta, hogy a megismert legújabb technikát, legmodernebb berendezéseket használják fel munkájuk során. Gondot fordított a gyár szénellátásának biztosítására, ezért szorgalmazta a társulat vezetőinél 1880. május 30-án a gazdaságtalanul működő, elavult siklórendszer megszüntetését és helyette korszerű szállítórendszer megépítését. A gyár és a Salgóbánya bányatelep közötti keskenynyomtávú és részben fogaskerekű vasút 1881 tavaszára el is készült, hosszú távra megoldva a gyár egyenletes szénellátását. A gyáron belül a takarékos gyártás érdekében indította be még 1879-ben a szekértengely gyártását, az addig fel nem használt hulladék vasból. Javaslatot tett a hidegkialakítású huzalmű és szeggyár létesítésére is. Műszaki alkotómunkájának nagyobb lendületet az 1881. év adott. Ekkor egyesült a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat és a Rimamurányi Vasmű Egyesület, s jött létre hazánk egyik legnagyobb részvénytársasága, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Az új részvénytársulat összes ipartelepeinek műszaki vezérigazgatójává Borbély Lajost nevezték ki s megbízták őt a társulati ipartelepek korszerű átalakításával és újjá szervezésével. Székhelye 1900-ig Salgótarján maradt, csak a megnövekedett feladatok ellátása miatt költözött fel Budapestre a cég központjába. Alkotásainak jelenA régi központi irodaépület