Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)
I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Szvircsek Ferenc: Salgótarjánban éltek és alkottak - Borbély Lajos (1843-1923)
Lizsnyánszky Antal 1870-es dátumot használt. Magam részéről is ez utóbbi dátumot fogadom el valósnak. Mint ismeretes, Pesten 1868. augusztus 21-22-én alakult meg a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat. Tarjáni gyárának tervezésével és üzembe helyezésével a Saar vidéki burbachi forrasztó és lemezgyár műszaki vezetőjét, Julius Buchot (Buch Gyulát) bízták meg. Borbély Lajos ekkor az ausztriai floridsdorfi (itt gyártották Bécs külvárosában azokat a fogaskerekű mozdonyokat is, amiket később Borbély a gyári szállítás korszerűsítésekor megrendelt. Ez a momentum is erősíti korábbi feltevésünket.) gyárban dolgozott, innen hívta meg Salgótarjánba Buch 1870. október 19-én. A fiatal kohómérnök feladatul kapta az üzembe helyezéshez nélkülözhetetlen kavarókemencék hibáinak kijavítását. A feladatot sikeresen megoldotta. Műszaki ismereteinek, korszerű tudásának gyakorlati megnyilvánulását itt ismerhettük meg, mikor a közvetlen tüzelésre épített kavaró és forrasztó kemencéket a Siemens-féle regeneratív széngáztüzelésre építette át. (A technológiát 1875-ben Ózd is átvette). A hazai szénre alapozva a Siemens-Martin féle regeneratív széngáztüzelésú acélgyártó kemencét Borbély Lajos honosította meg Salgótarjánban a közvetlen széntüzelés helyett, a kavaró és forrasztó kemencéknél egyben világelsőként a kohászatban. A gáztüzelés sikeres alkalmazása révén a salgótarjáni gyár fejlődésnek indult, bár az üzemvitelhez szükséges nyersvas tekintetében még mindig a piacra volt szorulva, mivel sem vasércbányával, sem vaskohóval nem rendelkezett. Az 1870-től a gyárban dolgozó Borbély Lajos kezdetben hutamesterként üzemvezető gyári mérnök volt, 1872-től gondnok, 1873-tól pedig mint a gyár műszaki igazgatója szerepelt. Gyors előrehaladása annak tudható be, hogy a társulat igazgató tanácsa látva kimagasló szakmai tevékenységét bizalmat szavazott számára. Mint vezető a visszaemlékezések szerint szigorú, de emberséges volt, sokat követelt beosztottjaitól, de érdemük szerint becsülte is őket. Nemcsak maga utazott sokat külföldön, de